Ez a szócikk a régészről szól. Hasonló címmel lásd még: Erdélyi István (egyértelműsítő lap).

Erdélyi István
Született	1931. augusztus 28.[1] Nagyvárad[2]
Elhunyt	2020. április 7. (88 évesen)[3] Göd[2]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	régész történész egyetemi oktató
Kitüntetései	Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakett (2012)[4]
Erdélyi István aláírása
MTMT MTA
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdélyi István (Nagyvárad, 1931. augusztus 28. – Göd, 2020. április 7.)^[5] magyar régész, történész. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar egykor tanára.

Középfokú tanulmányait 1950-ben fejezte be a Szentendrei Állami Gimnáziumban, majd 1950-1955 között az ELTE BTK nappali tagozatán, régészet-muzeológia szakán tanult, ahol 1955-ben szerzett diplomát. Diplomamunkája címe: A jánoshidai avarkori temető. 1959-ben szerezte meg a kandidátusi fokozatot a Leningrádi Állami Egyetemen, A magyarok Levédiában című dolgozatával, 1975-ben pedig az MTA akadémiai doktor tudományos fokozatot Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében című disszertációjával.

Munkahelyei: 1945-1955 között gyakornok a Magyar Nemzeti Múzeumnál, Budapesten; 1955-1959 között aspiráns a Leningrádi Állami Egyetem Régészeti Tanszékén, Leningrád (Szovjetunió); 1959-1992 között az MTA Régészeti Kutatócsoport, tudományos főmunkatárs, tud. titkár, nemzetközi ügyek titkára, tud. részlegvezető, tud. tanácsadó; 1968–1971 és 1981–1983 között Moszkva SzUTA Régészeti Intézete, tudományos vendég főmunkatárs; 1991–1994 között Miskolci Bölcsésztudományi Kar, Régészeti Tanszék tanszékvezető tanár; 1993–1998 között Károli Gáspár Református Egyetem, BTK tanár, intézetvezető, dékánhelyettes; 1992–1994 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar Belsőázsiai Intézet AKA ösztöndíjas; 1994–1999 között ELTE BTK Belsőázsiai Intézet óraadó tanár; 1999–től JPTE Ázsia Központ oktató. A Kurultáj és a Magyar Turán Alapítvány állandó tudományos tanácsadója volt.

• Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat (1954)
• Néprajzi Társaság (1954)
• Kőrösi Csoma Társaság (1971)
• Nemzetközi Szláv Régészeti Unió (1971–1989)
• Magyar Őstörténeti Munkaközösség (1995)
• Sashegyi Sándor Baráti Társaság Egyesület (1999)
• Magyar Régész Szövetség (2006)

• Munka Érdemrend ezüst fokozat (1977)

• Kőrösi Csoma-díj (1997)

• Tápiószele (Pest megye) (1954)
• Környe (Komárom-Esztergom megye) (1955)
• Kusulevo (Baskiria) (1958)
• Pilismarót-Basaharc (Pest megye) (1959–1960)
• Pomáz, Holdvilág-árok (Pest megye) (1962–1966)
• Mongólia: mongol-magyar közös régészeti expedíciók társvezetője (1961–1990)
• Majackoje (Oroszország) szovjet-magyar-bolgár közös régészeti expedíció, a magyar kutatócsoport vezetője (1976–1982)
• Fenékpuszta (Zala megye) (1976–1983)
• Gergelyiugornya (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (1965–1968)
• Panyola (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) (1991–1999)

• Erdélyi István: A jánoshidai avarkori temető. Budapest, 1958 (Régészeti Füzetek Ser.II. 1)
• Erdélyi István: Avar művészet. Budapest, 1966 (öt nyelven)
• Erdélyi István – Ojtozi Eszter – Wladimir Gening: Das Gräberfeld von Newolino. Budapest, 1969 (AH 46)
• Erdélyi István – Salamon Ágnes: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe. Budapest, 1971 (StudArch 5.)
• Erdélyi István – Sugár Lajos – Zsebeházy György: Vulkánok tövében, vulkánok tetején. Budapest, 1977
• Erdélyi István: Les anciens Hongrois et les ethnies voisines à l'Est. Budapest, 1977
• Erdélyi István: Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest, 1982
• Erdélyi István: Ázsiai lovas nomádok. Budapest, 1982
• Erdélyi István – Sugár Lajos: Embert keresünk. Budapest, 1985
• Erdélyi István: A magyar honfoglalás és előzményei. Budapest, 1986
• Erdélyi István: Pannóniai Húsvét. Budapest, 1987
• Erdélyi István: Sumér rokonság? Budapest, 1990
• Erdélyi István: A Bajkáltól a Balatonig. Régészeti adatok a töröknyelvű népek történetéhez. Budapest, 1997
• Erdélyi István: Sir Aurel Stein Bibliography 1885–1943. Bloomington 1999 (Arcadia Bibliographia Virorum Eruditorum 17.)
• Archaeological expeditions in Mongolia; Mundus, Bp., 2000 (Mundus library of oriental studies)
• Őstörténeti-régészeti fogalomtár; AndTECH, Bp., 2001
• A magyar honfoglalás és előzményei; Mundus, Bp., 2002 (A magyar műveltség 1100 éve)
• Hol sírjaik domborultak... A honfoglaló magyarság temetői a Kárpátmedencében; Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület, Göd, 2003 (Őstörténeti füzetek)
• Őseink nyomában. A magyar őstörténet kutatása a XX. században; Masszi, Bp., 2004
• Régészek a világ tetején. Expedíció a Pamír hegységben; Aranyszarvas, Nyíregyháza, 2008
• Scythia Hungarica. A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei; Mundus, Bp., 2008 (Mundus – régészeti tanulmányok)
• A Magyar Őstörténeti Munkaközösség Egyesület III. gödi konferenciája; szerk. Erdélyi István; Napkút, Bp., 2009 (Őstörténeti füzetek)
• Erdélyi István–Ráduly János: A Kárpát-medence rovásfeliratos emlékei a Kr. u. 17. századig; Masszi, Bp., 2010
• Dél és Észak. Régészeti emlékek; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2011 (Ómúltunk tára)
• Füzesséry Magdolna, az elfelejtett erdélyi művésznő; Napkút, Bp., 2011 (Káva téka)
• Magyar őstörténeti minilexikon; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2012

• Erdélyi István: Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről. Archeológiai Értesítő 83/1 (1956) 46–50.
• Erdélyi István – Szimonova Eugenia: Grabung in der Gemarkung von Vásárosnamény. SlovArch 33/2 (1985) 379–396.
• Turán című lap szerkesztője 1999–től

• Erdélyi István. kikicsoda.regeszet.org
• Erdélyi István. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. nov. 15.)
• Régészet, történelem, nyelvészet. A 75 éves Erdélyi István köszöntése; Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006 (Őstörténeti füzetek)

• Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996