Endrei Zalán
Született	Ehmann Ödön 1870. október 31. Virt
Elhunyt	1933. december 24. (63 évesen) Sátoraljaújhely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	esztéta irodalomtörténész író újságíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Endrei Zalán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Endrei Zalán, született Ehmann Ödön (Vért, 1870. október 31. – Sátoraljaújhely, 1933. december 24.)^[1] zsidó származású magyar színész, esztéta, irodalomtörténész, történész, író, újságíró.

Ehmann József és Rabel Laura fiaként született szegény zsidó családban. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak elvégzése után a magyar irodalomtörténet régebbi korszakainak körébe vágó tanulmányokat tett közzé. Külföldi tanulmányút után Budapesten a Népszínházhoz szerződött, majd visszavonult a színészettől és csak irodalommal foglalkozott. Különböző budapesti lapok munkatársa volt. Népszerűekké váltak magyar antológiái és Tulipánkert című dalgyűjteménye. Sajtó alá rendezte Vörösmarty Mihály összes költői műveit (1907). A nagyközönség számára írta A világ történelme című ötkötetes munkáját és A magyar irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig című művét. Szerkesztette Az angol- és A magyar nyelv szótárát is. Történeti drámái A névtelen jegyző című szomorújáték és a Magyar Tudományos Akadémia által jutalomban részesített Ilona királyné^[2] című történeti dráma. Magyarra fordította és átdolgozta Andersen és a Grimm fivérek meséit, lefordította Shakespeare Othelloját. Egy regénye Becsmérelt szenvedély címmel jelent meg.

• Becsmérelt szenvedély (regény), Ungvár, 1896
• Ilona királyné (történeti dráma), Budapest, 1898
• Mátyás király élete és halála, Budapest, 1903
• A régi magyar költészet remekei. Kisfaludy Károlyig (versgyűjtemény), Budapest, 1903
• A magyar költészet remekei. Kisfaludy Károlytól napjainkig, Budapest, 1903
• A magyar irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig, Budapest, 1903
• Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, 1903
• Tulipánkert. 48 nemzeti dal és gondolat, Budapest, 1906
• Vörösmarty Mihály összes költeményei (életrajzzal ellátva), Budapest, 1907
• Az angol és a magyar nyelv szótára (angol–magyar részt írta, társszerző: E. W. James), Budapest, 1907
• A névtelen jegyző (szomorújáték), Budapest, 1915

• Othello, a velenczei mór (szomorújáték, írta William Shakespeare), Budapest, 1899 (A Fővárosi Színház Műsora-sorozat 50.)
• Faublas lovag (írta Jean-Baptiste Louvet de Couvrai, 5 kötet), Budapest, 1900
• Saingatti Casanova Jakab emlékiratai (4 kötet), Budapest, 1901–1905
• Tarasconi Tartarin (regény, írta Alphonse Daudet), Budapest, 1903
• A világ vége (írta Camille Flammarion), Budapest, 1903
• Tíz millió év múlva (írta Camille Flammarion), Budapest, 1903
• Vörös lovag (May Károly után), Budapest, 1903
• A szerelem mámorai (regény, írta Georges Ohnet), Budapest, 1903
• A világ történelme (5 kötet), Budapest, 1906–1908 (több szerző műve alapján szerkesztés, átdolgozás)
• Csodaszép tündérmesék, Budapest, é. n. (1910-es évek)
• Andersen meséi, Budapest, é. n. (1910-es évek)
• Bechstein regéi, Budapest, é. n. (1910-es évek)
• A legszebb Grimm mesék, Budapest, é. n. (1910-es évek)
• Betti néni (írta Honoré de Balzac), Budapest, 1930 (4 kötet 2 részben, Balzac mesterművei-sorozat)

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János, VII. kötet, Budapest, 1990, 360–362. hasáb