PROFILPELAJAR.COM

	Encyclopædia Britannica
	Az Encyclopædia Britannica tizenegyedik kiadásának címoldala
Szerző	4411 megnevezett szerző; szerkesztőség
Eredeti cím	Encyclopædia Britannica
Ország	Egyesült Királyság (1768–1901); Amerikai Egyesült Államok (1901–től napjainkig)
Nyelv	angol
Téma	általános
Műfaj	enciklopédia
	Kiadás
Kiadó	Encyclopædia Britannica, Inc.
Kiadás dátuma	1768–tól 2012-ig
Illusztrátor	Andrew Bell
Média típusa	32 keményfedeles kötet
ISBN	ISBN 1-59339-292-3
	A Wikimédia Commons tartalmaz Encyclopædia Britannica témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az Encyclopædia Britannica általános, angol nyelvű enciklopédia, a chicagói központú, magántulajdonban lévő Encyclopædia Britannica, Inc. tulajdona. A Britannica cikkei négyezer szakértő bevonása mellett egy tizenkilenc főt teljes munkaidőben alkalmazó szerkesztőségben készültek képzett felnőtt olvasók számára. Széles körben a legelismertebb tudományos alaposságú enciklopédiának tartják.^[1]^[2]

A Britannica a legrégebbi nyomtatású enciklopédia.^[3] Először Edinburghban adták ki 1768 és 1771 között, a népszerűségével együtt a mérete is nőtt, 1801-ben a harmadik kiadás már húsz kötetes volt.^[4]^[5] A javuló pozíciónak köszönhetően sikerült elsőrendű szakértőket toborozni, a 9. (1875–1889) és a 11. (1911) kiadás a tudományosság és az irodalmi stílus mérföldköveként van nyilvántartva.^[4] A 11. kiadástól kezdve a Britannica az érthetőség érdekében rövidíteni és egyszerűsíteni kezdte cikkeit, így az észak-amerikai piacot is tudta bővíteni.^[4] 1933-ban a Britannica elsőként vezette be a folyamatos revízió politikáját, mely szerint az enciklopédiát folyamatosan újranyomják és minden egyes cikket rendszeresen frissítenek.^[5]

A 15. kiadásnak különleges, három részből álló struktúrája van: a tizenkét kötetes rövid, rendszerint 750 szónál kevesebbet tartalmazó cikkekből álló Micropædia; a 17 kötetes, hosszú (kettőtől 310 oldal terjedelemig) cikkeket tartalmazó Macropædia; és az egyetlen kötetből álló, az emberi tudás hierarchikus áttekintését adó Propædia. A Micropædia adatok gyors ellenőrzésére alkalmas és bevezetőként szolgál a Macropædiához; a Propædia olvasása segít megérteni az adott téma kontextusát, és elvezet más, részletesebb cikkekhez.^[6] A Britannica mérete viszonylag állandó maradt az elmúlt hetven év során, félmillió témában mintegy negyvenmillió szóval.^[7] Noha a művet 1901 óta az Amerikai Egyesült Államokban adják ki, a Britannica megőrizte hagyományos brit helyesírását.^[1]

Az idők során a Britannica kiadójának – más enciklopédiák szerkesztőségeihez hasonlóan – komoly nehézségei támadtak a profit elérését illetően.^[3] Néhány korábbi kiadás komoly kritikát kapott pontatlanság, torzítás vagy nem kellően képzett szerzők miatt.^[4]^[8] A jelenlegi kiadás bizonyos részeinek pontossága is kérdéses,^[1]^[9] noha a kritikákra a kiadó vezetése válaszolt.^[10] Mindezek ellenére a Britannica megbízható forrásként őrzi hírnevét.

Története

Áttekintés

A Britannica tulajdonosi szerkezete sokszor változott az idők során, a régi tulajdonosok közé tartozott az A & C Black skót kiadó, Horace Everett Hooper, Sears Roebuck és a William Benton. Jelenleg az Encyclopædia Britannica, Inc. tulajdonosa Jacqui Safra, svájci milliárdos és színész. Az információs technológia fejlődése, az Encartához és a Wikipédiához hasonló elektronikus enciklopédiák megjelenése csökkentették a nyomtatott enciklopédiák iránti igényt.^[11] A versenyképesség növelése érdekében a cég hangsúlyozza a Britannica hírnevét, csökkentette az árat és a termelési költségeket, kiadta a CD-ROM, a DVD és az internetes verziókat. Az 1930-as évek óta a társaság bevezetett az enciklopédiáról leválasztott önálló szakmai műveket is.^[5]

Kiadások

A Britannica hivatalosan tizenöt kiadásban jelent meg, a harmadikhoz és az ötödikhez több pótkötettel. Szigorúan véve a tizedik csak a kilencedik kiegészítése volt, ahogyan a tizenkettedik és a tizenharmadik kiadás is csak a tizenegyedik pótkötetei voltak. A tizenötödik kiadás 1985-ben komoly átdolgozáson esett át, de a jelenlegi verzió még mindig tizenötödik kiadásként ismert.

Története során a Britannicát két cél teljesítésére szánták: kiváló kézikönyvnek és arra, hogy a tanulni vágyóknak oktatási anyagot biztosítson.^[3] 1974-ben, a tizenötödik kiadással egy új célt is megfogalmaztak: a teljes emberi tudás rendszerezését.^[6] A Britannica története öt fő korszakra osztható, a vezetés változása és az enciklopédia komolyabb átdolgozásai alapján.

Az első korszakban (1768–1826, a hatodik kiadásig) a Britannicát az alapítók, Colin Macfarquhar és Andrew Bell irányították, továbbá barátaik és rokonaik, például Thomas Bonar, George Gleig és Archibald Constable. A Britannicát először Edinburghban 1768 és 1771 között adták ki Encyclopædia Britannica, or, A dictionary of arts and sciences, compiled upon a new plan (Encyclopædia Britannica, avagy a művészetek és tudományok egy új terv szerint összeválogatott szótára) címen. A francia Denis Diderot 1751 és 1766 között kiadott, a még korábbi Chambers Cyclopaedia által inspirált provokatív Encyclopédie című művére adott konzervatív válasznak szánták. A Britannica elsősorban skót vállalkozás volt, ezt jelezte a bogáncs logo is, mely Skócia nemzeti jelképe. Az enciklopédia megalapítása a skót felvilágosodás egyik leghíresebb és legmaradandóbb öröksége.^[12] Ebben a korszakban a Britannica egy egy szerkesztő, William Smellie^[13] által összeállított háromkötetes műből szaktekintélyek által megírt húsz kötetes sorozattá vált. Noha számos más enciklopédia versenyzett a Britannicával, például a Ree's Cyclopaedia és a Coleridge's Encyclopaedia Metropolitana, ezek vagy csődbe mentek vagy szerzőik vitái miatt befejezetlenek maradtak. Ezen korszak végére a Britannica elsősorban a Constable és Gleig által kötött személyes barátságok révén jeles szerzők hálózatát mondhatta magáénak.

A második korszakban (1827–1901, a hetediktől a kilencedik kiadásig), a Britannicát az edinburgh-i A & C Black kiadó menedzselte. Sok szerzőt ismét a főszerkesztők, leginkább Macvey Napier személyes barátságai révén sikerült megnyerni, másokat a mű növekvő elismertsége vonzott. A szerzők gyakran külföldről érkeztek és területük szaktekintélyeinek számítottak. A szócikkek tartalomjegyzékét először a hetedik kiadásban lehetett megtalálni, ez maradt a gyakorlat 1974-ig. Az első angol születésű főszerkesztő Thomas Spencer Baynes volt, ő felügyelte a híres kilencedik kiadás létrejöttét; „A Tudós Kiadás”-nak nevezett kilencediket sokan a valaha készült legtudományosabb Britannicának tartják.^[1]^[4] Ennek ellenére a 19. század végére a kiadás idejétmúlttá vált és a cégnek komoly pénzügyi gondokkal kellett szembenéznie.

A harmadik korszakban (1901–1973, a tizediktől a tizennegyedik kiadásig) a Britannicát amerikai üzletemberek vezették, akik agresszív marketinget alkalmaztak, például a direkt marketing módszerét és ügynököket, hogy növeljék a bevételt. Az amerikai tulajdonosok a szócikkeket is egyszerűsítették, kevésbé tudományossá, de a tömegek számára érthetőbbé téve az enciklopédiát. A tizedik kiadás egy gyorsan készített, a kilencedikhez fűzött pótkötet volt, de a tizenegyediket ma is dicsérik kiválóságáért; a tulajdonos, Horace Hooper rengeteget áldozott a tökéletesség eléréséért.^[4] Amikor Hoopernek pénzügyi nehézségei támadtak, a Britannicát kb. 18 évig (1920–1923, 1928–1943) a Sears Roebuck irányította. 1932-ben a Sears elnökhelyettese, Elkan Harrison Powell vállalta a Britannica elnöki pozícióját; 1936-ban indította el a ma is gyakorolt folyamatos revízió politikáját, mely szerint egy évtizedben legalább kétszer ellenőriznek és esetleg javítanak minden egyes szócikket. Ez komoly mértékben eltért az addigi gyakorlattól; a cikkeket ugyanis korábban kb. huszonöt évenként, csak új kiadás megjelenése esetén módosították, néhány cikket pedig változatlanul emeltek át a régi sorozatból.^[5] Powell a Britannica elismertségén alapuló új oktatási termékeket fejlesztett ki. 1943-ban a Sears Roebuck átadta a Britannica tulajdonjogát William Bentonnak, aki 1973-ban bekövetkezett haláláig irányította a céget. 1996-ig a Benton Foundation (Benton Alapítvány) tette ezt. 1968-ban ünnepelték a Britannica bicentenáriumát.

A tizenegyedik kiadás hirdetése a *National Geographic Magazine* 1913. májusi számában

A negyedik korszakban (1974–1994, tizenötödik kiadás) megjelent a Britannica tizenötödik kiadása, melynek három része volt: a Micropædia, a Macropædia and a Propædia. Mortimer J. Adler (az Encyclopædia Britannica Szerkesztőségi Bizottságának tagja annak 1949-es indításától, 1974-től elnöke; a Britannica tizenötödik kiadása szerkesztési tervezésének igazgatója 1965-től)^[14] befolyása alatt az enciklopédia nemcsak jó kézikönyv és oktatási eszköz lett, de szerkesztői próbálkoztak a teljes emberi tudás rendszerezésével is. A külön tartalomjegyzék hiánya és a cikkek két külön enciklopédiába történő szervezése (Micro- és Macropædia) kezdetben a tizenötödik kiadás erős kritikájához vezetett.^[1]^[15] Válaszul 1985-ben a tizenötödik kiadást teljesen átalakították és új tartalomjegyzéket írtak hozzá. Ezt a második változatot adják ki és javítják, a legutóbbi verzió a 2007-es nyomtatott változat. A tizenötödik változat hivatalos neve New Encyclopædia Britannica, de Britannica 3 néven is terjesztik.^[1]

Az ötödik korszakban (1994-től napjainkig) kifejlesztették a digitális változatot, mely megjelent az interneten. 1996-ban Jacqui Safra a cég pénzügyi helyzete miatt mélyen becsült értéke alatt vette meg a Britannicát a Benton Foundationtől. A Encyclopædia Britannica, Inc. céget 1999-ben két részre osztották. Az egyik rész megtartotta a nevet és a nyomtatott változaton dolgozik, a Britannica.com Inc. pedig a digitális verzión. 2001 óta mindkét cég elnök-vezérigazgatója Ilan Yeshua, aki folytatja Elkan Harrison Powell expanzív stratégiáját, Britannica márkanéven újabb és újabb termékeket fejleszt ki.

2012. március 13-án bejelentették, hogy az enciklopédiának nem készül több papíralapú, nyomtatott kiadása, és a jelenlegi kiadás is csak digitális formában lesz elérhető, amint a már meglevő nyomdai nyersanyagot felhasználták.^[16]^[17]

Ajánlások

1788-tól 1901-ig a Britannicát a brit uralkodónak ajánlották. Miután a cég amerikai tulajdonba került az előbbi mellett az amerikai elnöknek is.^[1] Így a tizenegyedik kiadást „Őfelsége V. Györgynek, Nagy-Britannia, Írország és a Tengerentúli Brit Domíniumok Királyának, India kormányzójának, és William Howard Taftnek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének ajánlották”.^[18] A két ajánlás sorrendje az Egyesült Államok és Nagy-Britannia relatív erejének és a Britannica megfelelő eladási adatainak függvényében változott; a tizennegyedik kiadás 1954-es verzióját „a két angol nyelvű nép vezetőjének, Dwight D. Eisenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének és Őfelsége II. Erzsébet brit királynőnek ajánlották”.^[19] Ezen hagyománynak megfelelően a jelenlegi tizenötödik kiadás 2007-es verzióját „az Amerikai Egyesült Államok elnökének, George W. Bushnak, és Őfelsége II. Erzsébetnek ajánlják”.^[20]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Kister, Kenneth F.. Kister's Best Encyclopedias: A Comparative Guide to General and Specialized Encyclopedias, 2nd ed., Phoenix, AZ: Oryx Press (1994). ISBN 0-89774-744-5
↑ Sader, Marian, Lewis, Amy. Encyclopedias, Atlases, and Dictionaries. New Providence, New Jersey: R. R. Bowker (A Reed Reference Publishing Company) (1995). ISBN 0-8352-3669-2
↑ ^a ^b ^c Encyclopedias and Dictionaries, Encyclopædia Britannica 18, 15th edition, Encyclopædia Britannica, 257–286. o. (2007. január 4.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Kogan, Herman. The Great EB: The Story of the Encyclopædia Britannica. Chicago: The University of Chicago Press. LCCN 58008379 (1958)
↑ ^a ^b ^c ^d Encyclopædia, Encyclopædia Britannica, 14th edition (1954)
↑ ^a ^b The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Propædia, 5–8. o. (2007)
↑ The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Index preface (2007)
↑ Burr, George L. (1911). „The Encyclopædia Britannica: A Dictionary of Arts, Sciences, Literature and General Information”. American Historical Review 17 (1), 103–109. o, Kiadó: American Historical Association. DOI:10.2307/1832843.
↑ Giles, Jim (2005. december 15.). „Internet encyclopedias go head to head”. Nature 438 (7070), 900–901. o. DOI:10.1038/438900a. PMID 16355180. (Hozzáférés: 2006. október 21.)
↑ Fatally Flawed: Refuting the recent study on encyclopedic accuracy by the journal Nature (PDF). Encyclopædia Britannica, Inc, 2006. March. (Hozzáférés: 2006. október 21.)
↑ Day, Peter: Encyclopaedia Britannica changes to survive. BBC News, 1997. december 17. (Hozzáférés: 2007. november 26.) „Az eladások évi 100000-ről mindössze 20000-re estek vissza.”
↑ Herman, Arthur. How the Scots Invented the Modern World. Three Rivers Press (2002). ISBN 978-0-609-80999-0
↑ Krapp, Philip, Balou, Patricia K.. Collier's Encyclopedia 9. New York: Macmillan Educational Company, p. 135. o.. LCCN 91061165 (1992) A Britannica első kiadását helyenként „szánalmasan pontatlanként és tudománytalanként” festik le.
↑ Mortimer J. Adler, A Guidebook to Learning: for the lifelong pursuit of wisdom. MacMillan Publishing Company, New York, 1986. 88. oldal
↑ Baker, John F.. „A New Britannica Is Born”, Publishers Weekly, 1974. január 14., 64–65. oldal
* Wolff, Geoffrey. „Britannica 3, History of”, The Atlantic, 1974. január 4., 37–47. oldal
* Cole, Dorothy Ethlyn. „Britannica 3 as a Reference Tool: A Review”, Wilson Library Bulletin, 1974. január 4., 821–825. oldal „A Britannica 3 használata nehézkes … A Micropædia és Macropædia közötti tartalommegosztás miatt az esetek szükségében egy másik kötetben is utána kell nézni; valóban, saját tapasztalatunk szerint még egyszerű kereséseknél is nyolc vagy kilenc kötetre lehet szükség.”
* Davis, Robert Gorham. „Subject: The Universe”, The New York Times Book Review, 1974. december 1., 98–100. oldal
* Hazo, Robert G.. „The Guest Word”, The New York Times Book Review, 1975. március 9., 31. oldal
* McCracken, Samuel. „The Scandal of 'Britannica 3'”, Commentary, 1976. február 1., 63–68. oldal „Ezt az elrendezést kereskedelmi újdonságán kívül semmi sem indokolja.”
* Waite, Dennis V.. „Encyclopaedia Britannica: EB 3, Two Years Later”, Publishers Weekly, 1976. június 21., 44–45. oldal
* Wolff, Geoffrey. „Britannica 3, Failures of”, The Atlantic, 1976. november 1., 107–110. oldal „Micropædiának hívják, ami ebben az esetben szó szerint kicsi tudást jelent. Groteszk módon elégtelen mutatóként, komolyan csökkenti a Macropædia használhatóságát.”
↑ Britannica’s Digital Milestones (Britannica Blog)
↑ Hoiberg, Dale: Britannica Goes All-Out Digital (Britannica Blog)
↑ Encyclopædia Britannica, 11th edition, p.3. o. (1910)
↑ Encyclopædia Britannica, 14th edition, p.3. o. (1954)
↑ The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Propædia, p.3. o.

Számítógépre vitt kiadások

3. kiadás (első kötet) Bajor Állami Könyvtár [1]
7. kiadás (1842), teljes szöveg a Hathi Trust segítségével
8. kiadás Bajor Állami Könyvtár [2]
9. kiadás (1878+), teljesen számítógépre vitt és részben átfogalmazott kiadás a Wikisource-ban
11. kiadás (1911), teljesen számítógépre vitt és részben átfogalmazott kiadás a Wikisource-ban
12. kiadás (1922), teljesen számítógépre vitt és részben átfogalmazott kiadás a Wikisource-ban

További információk

Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Encyclopædia Britannica témában.

A Wikimédia Commons tartalmaz Encyclopædia Britannica témájú médiaállományokat.

[kister_1994-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g Kister, Kenneth F.. Kister's Best Encyclopedias: A Comparative Guide to General and Specialized Encyclopedias, 2nd ed., Phoenix, AZ: Oryx Press (1994). ISBN 0-89774-744-5

[sader_1995-2] Sader, Marian, Lewis, Amy. Encyclopedias, Atlases, and Dictionaries. New Providence, New Jersey: R. R. Bowker (A Reed Reference Publishing Company) (1995). ISBN 0-8352-3669-2

[EB_encyclopedia-3] Encyclopedias and Dictionaries, Encyclopædia Britannica 18, 15th edition, Encyclopædia Britannica, 257–286. o. (2007. január 4.)

[kogan_1958-4] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Kogan, Herman. The Great EB: The Story of the Encyclopædia Britannica. Chicago: The University of Chicago Press. LCCN 58008379 (1958)

[encyclopedia_1954-5] Encyclopædia, Encyclopædia Britannica, 14th edition (1954)

[propedia_preface-6] The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Propædia, 5–8. o. (2007)

[index_preface-7] The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Index preface (2007)

[burr_1911-8] Burr, George L. (1911). „The Encyclopædia Britannica: A Dictionary of Arts, Sciences, Literature and General Information”. American Historical Review 17 (1), 103–109. o, Kiadó: American Historical Association. DOI:10.2307/1832843.

[Giles_Nature_study_2005-9] Giles, Jim (2005. december 15.). „Internet encyclopedias go head to head”. Nature 438 (7070), 900–901. o. DOI:10.1038/438900a. PMID 16355180. (Hozzáférés: 2006. október 21.)

[fatally_flawed-10] Fatally Flawed: Refuting the recent study on encyclopedic accuracy by the journal Nature (PDF). Encyclopædia Britannica, Inc, 2006. March. (Hozzáférés: 2006. október 21.)

[11] Day, Peter: Encyclopaedia Britannica changes to survive. BBC News, 1997. december 17. (Hozzáférés: 2007. november 26.) „Az eladások évi 100000-ről mindössze 20000-re estek vissza.”

[12] Herman, Arthur. How the Scots Invented the Modern World. Three Rivers Press (2002). ISBN 978-0-609-80999-0

[13] Krapp, Philip, Balou, Patricia K.. Collier's Encyclopedia 9. New York: Macmillan Educational Company, p. 135. o.. LCCN 91061165 (1992) A Britannica első kiadását helyenként „szánalmasan pontatlanként és tudománytalanként” festik le.

[14] Mortimer J. Adler, A Guidebook to Learning: for the lifelong pursuit of wisdom. MacMillan Publishing Company, New York, 1986. 88. oldal

[15th_criticism-15] Baker, John F.. „A New Britannica Is Born”, Publishers Weekly, 1974. január 14., 64–65. oldal
* Wolff, Geoffrey. „Britannica 3, History of”, The Atlantic, 1974. január 4., 37–47. oldal
* Cole, Dorothy Ethlyn. „Britannica 3 as a Reference Tool: A Review”, Wilson Library Bulletin, 1974. január 4., 821–825. oldal „A Britannica 3 használata nehézkes … A Micropædia és Macropædia közötti tartalommegosztás miatt az esetek szükségében egy másik kötetben is utána kell nézni; valóban, saját tapasztalatunk szerint még egyszerű kereséseknél is nyolc vagy kilenc kötetre lehet szükség.”
* Davis, Robert Gorham. „Subject: The Universe”, The New York Times Book Review, 1974. december 1., 98–100. oldal
* Hazo, Robert G.. „The Guest Word”, The New York Times Book Review, 1975. március 9., 31. oldal
* McCracken, Samuel. „The Scandal of 'Britannica 3'”, Commentary, 1976. február 1., 63–68. oldal „Ezt az elrendezést kereskedelmi újdonságán kívül semmi sem indokolja.”
* Waite, Dennis V.. „Encyclopaedia Britannica: EB 3, Two Years Later”, Publishers Weekly, 1976. június 21., 44–45. oldal
* Wolff, Geoffrey. „Britannica 3, Failures of”, The Atlantic, 1976. november 1., 107–110. oldal „Micropædiának hívják, ami ebben az esetben szó szerint kicsi tudást jelent. Groteszk módon elégtelen mutatóként, komolyan csökkenti a Macropædia használhatóságát.”

[16] Britannica’s Digital Milestones (Britannica Blog)

[17] Hoiberg, Dale: Britannica Goes All-Out Digital (Britannica Blog)

[EB_1911-18] Encyclopædia Britannica, 11th edition, p.3. o. (1910)

[EB_1954-19] Encyclopædia Britannica, 14th edition, p.3. o. (1954)

[propedia_3-20] The New Encyclopædia Britannica, 15th edition, Propædia, p.3. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

PROFILPELAJAR.COM

Encyclopædia Britannica

Története

Áttekintés

Kiadások

Ajánlások

Jegyzetek

Számítógépre vitt kiadások

További információk

Read other articles:

Adele Farrington

Rowland Evans

Football Club Internazionale Milano 2008-2009

Ed Lu

Синелобый амазон

Società Sportiva Ebolitana 1925 2011-2012

Unplugged (album The Corrs)

Book of Amos

Eropa Barat

AIM-120 AMRAAM

So Random!

Wrotham Park

國立北港高級農工職業學校

Lockheed C-130 Hercules

بيدرو باولو دي أوليفيرا

Bumastus

List of companies of Sri Lanka

Libourne

Convivio

湯浅御坊道路