Francia Köztársaság
République française (franciául) 1792 – 1804
Az Első Köztársaság címere Az Első Köztársaság zászlaja
Mottó: „Liberté, Égalité, Fraternité” Nemzeti himnusz: „Chant de guerre pour l’Armée du Rhin”
Általános adatok
Fővárosa	Párizs
Hivatalos nyelvek	francia
Kormányzat
Államforma	tekintélyuralmi rendszer (1792–1795) oligarchia (1795–1799) autokrácia (1799–1804)
Elődállam Utódállam ←   → ←  ←  ←
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia Köztársaság témájú médiaállományokat.

A francia történelemben az Első Köztársaság (franciául: Première République, hivatalosan a Francia Köztársaság, franciául: République française) azt a történelmi államalakulatot jelöli, amit 1792. szeptember 21-én kiáltott ki a Nemzeti Konvent a francia forradalom idején. A megdöntött Francia Királyságot és az alkotmányos monarchiát hivatott felváltani. 1799-ben a brumaire 18–19-i államcsíny során Bonaparte Napóleon tábornok ragadta magához a hatalmat, és a köztársaság első konzuljává kiáltatta ki magát. Az általa épített önkényuralmi rendszer eredménye lett az 1804-ben kikiáltott Francia Császárság.

1792. augusztus 10-én a fellázadt párizsi tömegek véget vetettek a francia alkotmányos monarchiának, amikor megrohamozták a Tuilleirák palotáját, tűzharcot vívva a király svájci őrségével; a királyi családot ekkor elfogták, és a Temple-kolostorba zárták. 1792. szeptember 20-án ült össze először a Nemzeti Konvent, ami másnap már ki is kiáltotta a köztársaságot. Ekkoriban a mérvadó politikai csoportosulás a Gironde volt, olyan hírhedten republikánus vezetőkkel, mint például Jacques Pierre Brissot. Az első szakaszban a köztársaság sok európai monarchiának hadat üzent, illetve halálra ítélte XVI. Lajost. A girondista, polgári köztársaságot az 1793. május-júniusi párizsi zavargások buktatták meg, amikor is a Konventet François Hanriot vezetésével fegyveres nemzetőrök és civilek lepték el, a Gironde vezetőinek letartóztatását követelve. Ezután átvette a hatalmat a köztársaság felett a Jakobinus klub.

A jakobinusok új, libertárius alkotmányt dolgoztak ki, ami egészen haladó szellemben íródott - de az uralmuk alatt soha nem került bevezetésre. Az ország helyzete katasztrofális volt. Az első koalíció külföldről fenyegetett - a vendeé-i és hasonló lázadások pedig belülről. Az új, kvázi kormányként tisztelt szerv, a Közjóléti Bizottság új tagokkal bővült ekkor. A jakobinus Louis Antoine de Saint-Justöt július 10-én, Maximilien de Robespierret július 27-én választották tagjává.

Pártok       Hegypárt       Gironde       Mocsár       Thermidori       Bonaparti       Független

Magának az államnak nem volt hivatalos államfője. Ezért ez a lista az ország élén álló, tényleges végrehajtói hatalommal bíró személyeket sorolja fel.

	Név	Portré	Hivatal kezdete	Hivatal vége	Pártja
	Georges Danton (1759–1794)		1792. szeptember 21.	1792. október 9.	Cordeliers klub (Hegypártiak)
	Jean-Marie Roland de la Platière (1734–1793)		1792. október 9.	1793. január 23.	Girondisták
	Étienne Clavière (1735–1793)		1793. január 23.	1793. június 2.	Girondisták
	Georges Danton (1759–1794)		1793. június 2.	1793. július 10.	Cordeliers klub (Hegypártiak)
	Maximilien de Robespierre (1758–1794)		1793. július 27.	1794. július 27.	Jakobinus klub (Hegypártiak)
	Lazare Carnot (1753–1823)		1794. július 27.	1794. október 6.	Mocsáriak
	Jean Jacques Régis de Cambacérès (1753–1824)		1794. október 6.	1794. november 8.	Mocsáriak
	Lazare Carnot (1753–1823)		1794. november 8.	1795. március 3.	Mocsáriak
	Jean Jacques Régis de Cambacérès (1753–1824)		1795. március 3.	1795. november 2.	Mocsáriak
	Lazare Carnot (1753–1823)		1795. november 2.	1797. szeptember 4.	Független
	Paul Barras (1755–1829)		1797. szeptember 4.	1799. június 18.	Thermidoriak
	Emmanuel Joseph Sieyès (1748–1836)		1799. június 18.	1799. november 9.	Független
	Napoléon Bonaparte (1769–1821)		1799. november 9.	1804. május 18.	Bonapartisták

• Francia forradalom
• Francia forradalmi naptár