Elizabeth Christiana Hervey Bess néven született egy kis horringeri házban, St Edmundsburyben, Suffolkban. Apja, Frederick Hervey később Bristol negyedik grófja lett.
1776-ban Elizabeth feleségül ment az ír John Thomas Fosterhez (1747–1796). Ő volt az (egyesült) Ír alsóház utolsó elnöke. Fosteréknek két fia született: Frederick (1777. október 3. – 1853) és Augustus John Foster (1780-1848). Az egyetlen lányuk, szintén Elizabeth néven, koraszülöttként látta meg a először a napvilágot 1778. november 17-én, csak nyolc napot élt.
Amikor apja 1779-ben megkapta a grófi címet, neve Lady Elizabeth Fosterre változott. A pár 1779 után szüleivel az Ickworth házban, Suffolkban lakott. A házasság nem volt sikeres, következésképpen a pár öt éven belül szétvált, valószínűleg azután, hogy Foster bizalmi kapcsolatba lépett egy szolgával. Foster megtartotta fiai felügyeleti jogát, és 14 éven keresztül nem engedte, hogy a fiúk meglátogathassák édesanyjukat.
1782 májusában Bess találkozott Bathban Devonshire hercegével és hercegnőjével. Nem telt bele sok idő, míg Georgiana legközelebbi barátjává vált. Ettől kezdve hármasban éltek Georgianával és férjével, Williammel, körülbelül 25 évig. Két házasságon kívüli gyermeke született a hercegtől: egy lány, Caroline St Jules és egy fiú, Augustus (később Augustus Clifford, 1. baronet), akiket a Devonshire-házban neveltek együtt a herceg törvényes gyermekeivel. Georgiana megbetegedett és 1806-ban meghalt. Három évvel később Bess feleségül ment a herceghez, és Devonshire hercegnőjévé vált. Két évvel később meghalt.
Azt állítják, hogy Bess számos más férfival is viszonyt folytatott, köztük Ercole Consalvi bíboros, John Sackville, Dorset 3. hercege, Axel von Fersen gróf, Charles Lennox, Richmond 3. hercege és Valentin Quin, Dunraven 1. grófja és a Mount-Earl. Van néhány bizonyíték arra, hogy Quinnek házasságon kívüli fiút szült, Frederic Hervey Foster Quin néven. Quin 1820 decemberében csatlakozott a hercegnőhöz utazási orvosaként Rómába, majd később, 1824 márciusában végzetes betegségének ideje alatt ellátogatott a városba.
Lady Elizabeth a francia író, Madame de Staël barátja volt, akivel 1804-től levelezett.
Vere Foster (szerk.): The Two Duchesses…, Family Correspondence relating to…. Blackie & Son, London, Glasgow és Dublin, 1898
Brian Masters: Georgiana Duchess of Devonshire. Hamish Hamilton, 1981 (pp. 298–299., re. Wintour)
Amanda Foreman: Georgiana, Duchess of Devonshire (1998)
Caroline Chapman és Jane Dormer: Elizabeth and Georgiana, John Wiley & Sons Inc., 2002
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben az Elizabeth Cavendish, Duchess of Devonshire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
"Archival material relating to Elizabeth Cavendish, Duchess of Devonshire". UK National Archives.