Kismartonban és Pozsonyban tanult Szófer Mózesnál, akinek kedvelt tanítványaihoz tartozott. Veje volt Deutsch Dávidvágújhelyi rabinak, az Óhel Dávid szerzőjének. Előbb Baján, később Balassagyarmaton működött, 1833-tól kezdve pedig Ungváron, ahol látogatott jesivát tartott fönn. Nagy tudása, jámborsága és tiszta jelleme miatt messze vidékekről felkeresték a hívek, hogy kikérjék tanácsait és imáját. Életrajzát Zichrón Jehudó és Kohn Sámuel, nagyatyjáról, Schwerin Götzről szóló monográfiájában (Magyar Zsidó Szemle, XV. évf.) tárgyalja.
