Ehrlich G. Gusztáv

Ehrlich G. Gusztáv
Született1849. március 4.[1][2]
Jihlava[2]
Elhunyt1941. május 22.
HázastársaGeiringer Klára (h. 1877–)
SzüleiEleanora Duschak (1810–1893)
Leopold Ehrlich
Foglalkozása
  • nagykereskedő
  • bankigazgató
  • helyi politikus
KitüntetéseiOsztrák Császári Vaskorona-rend (1917. szeptember 28.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ehrlich G. Gusztáv témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Budapest-Erzsébetvárosi Bank Rt. épülete 2017-ben (Lajta Béla)

Ehrlich G. Gusztáv, Ehrlich Gerzson Gusztáv, Gustav Gerzon Ehrlich (Iglau, 1849. március 4. – 1941. május 22.[3]) várospolitikus, bankigazgató, a Pesti Izraelita Hitközség tisztségviselője, a Magyarországi Zsidó Párt alapítója.[4]

A budapesti Erzsébetváros közéletének egyik legaktívabb formálója a 20. század elején.

Élete

A népes morvaországi zsidóságból Magyarországra került Ehrlich előbb vas- és szénnagykereskedő volt, majd a Budapest-Erzsébetvárosi Bank Rt. igazgatója. Az Erzsébetvárosi Polgári Kör megalapítója majd elnöke. Sokáig volt a Pesti Izr. Hitközség pénzügyi elöljárója, majd elnökhelyettese.[5][6] 1922-ben nagy harc alakult ki a hitközségen belül akörül, hogy melyik párthoz csatlakozzanak a vezetők. Ehrlich ekkor létrehozta a saját felekezeti politikai szervezetét, a Magyarországi Zsidó Pártot, ami a vallási vezetők megválasztásában résztvevő 300 tag egyharmadát képviselte.[7]

Tagja volt a Magyar Vegetárius Egyesületnek. 1917 szeptemberében III. osztályú Vaskorona-renddel tüntették ki.[8]

Írása

  • Ötven éve dolgozom... in: Zsidó évkönyv az 5688. bibliai évre. Szerk. Kecskeméti Vilmos. Budapest, 1927–1928[9]

Jegyzetek

  1. ↑ Geni.com (több nyelv nyelven)
  2. ↑ a b PIM-névtér
  3. ↑ „gyászjelentés”, Ujság, 1941. május 24., 4. oldal (magyar nyelvű) 
  4. ↑ Felvidék és zsidópárt. Az OTI-bérház = UrbFace (Hozzáférés: 2022. április 17.)
  5. ↑ szerk.: Újvári Péter: Magyar Zsidó Lexikon, 216. o. [1929] 
  6. ↑ Miről beszéltek a zsidók 100 éve májusban? = Óbudai zsinagóga 2021. május (Hozzáférés: 2022. április 17.)
  7. ↑ Politikai harc a zsidó hitközségben = 1922. március huszadikszázad.hu (Hozzáférés:2022. április 17.)
  8. ↑ Az adományozásról szóló minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve.
  9. ↑ Konrád Miklós: Zsidó jótékonyság és asszimiláció a századfordulón = Történelmi Szemle XLIII. évf. (2001) 3–4. sz. 257–285. l. 116. jegyzet (Hozzáférés: 2022. április 17.)

Források