Az egyszerű cÃmer olyan, melynek pajzsa csak egy mezÅ‘bÅ‘l áll.
A régebbi és a modern szakirodalomban sincs egyértelműen meghatározva, hogy mikor lehet egy cÃmert egyszerűnek vagy osztottnak tekinteni. Ez az eljárás sok bizonytalanságot okoz és nem mindig egyértelmű. A szerkezeti szemlélet alapján viszont jól meg lehet állapÃtani az egyszerű és az összetett cÃmerek definÃcióját, ami olyan axiomatikus metodológiáknak is elengedhetetlen kelléke, mint a cÃmerhatározás.
Ezen szerkezeti és axiomatikus szemlélet szempontból az egyszerű cÃmer (EGY) az, ahol:
1. Az alap borÃtása egynemű (egyféle borÃtású -- arany, ezüst, vörös, kék, zöld, fekete, egyéb szÃn, bundabÅ‘r).
2. Ha az alap többnemű (pl. arannyal és vörössel hasÃtott pajzs), a cÃmerpajzs akkor nem számÃt osztottnak:
a) ha a mezÅ‘k (tagolások) egyikében sincs cÃmerábra (ekkor a tagolások mesteralakok),
b) ha a cÃmerábra mindegyik mezÅ‘re szÃnváltás nélkül rá van helyezve (ez többmázú alap), miközben a mezÅ‘k egyikében sincs egyéb cÃmerábra (a cölöpölt, pólyázott, vágott, sakkozott stb. pajzsok szintén ilyen többmázú alapok és nem külön mezÅ‘k konglomerátumai).
3. Nem számÃt osztásnak:
a) a pajzsfÅ‘ és a pajzstalp (mesteralakok), ha borÃtásuk eltér a pajzsmezÅ‘ borÃtásától,
b) az egyféle borÃtású alapon nem egyenes osztóvonallal (vagy ennek görbe változatával), hanem mesteralakkal (pl. cölöppel, esetleg cÃmerképpel) tagolt pajzs akkor sem, ha az egyféle borÃtású alapon más cÃmerábra is van,
c) az osztóvonalra helyezett és különbözÅ‘ borÃtású mezÅ‘ket elkülönÃtÅ‘ mesteralak (esetleg cÃmerábra), ha egyik mezÅ‘ben sincs cÃmerábra,
d) a pajzsmezÅ‘t teljes egészében beborÃtó pólyázás, cölöpözés, hasÃtás, vágás, harántpólyázás, sakkozás stb. (ezek alapok),
e) Természetes ábrázolásmód esetén (pl. hullámzó tengeren hánykolódó hajó, sziklák közt csörgedezÅ‘ patak) a pajzs osztatlan és egyféle borÃtású (a cÃmermezÅ‘ szÃne az ég kékje).
Példák
EGY. 1.
EGY. 2. a.
EGY. 2. b.
EGY. 3. a.
EGY. 3. b.
EGY. 3. c.
EGY. 3. d.
EGY. 3. e.
Kapcsolódó szócikkek