Egyszerűsített vállalkozói adó

Az egyszerűsített vállalkozói adó (röviden: eva) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája volt Magyarországon. Az eva abban az értelemben egyszerűsített adónem, hogy az eva adóalanya nem lesz alanya társasági adónak (tao), az általános forgalmi adónak (áfa) és a személyi jövedelemadónak (szja).[1]

Az eva kiváltására 2013-ban létrehozták a kisadózó vállalkozások tételes adóját (régi kata), majd pedig a régi kata átalakításával, a jogosultak körének szűkítésével 2022. szeptember 1-jén létrejött a kisadózó vállalkozók tételes adója (új kata).[2] Az evát 2020-ban megszüntették. A lépést sok kritika érte, mivel százalékos adó révén az eva igazságosabb és fenntarthatóbb volt, emellett magasabb állami bevételt generált azonos nagyságú adózói körből.[3]

Története

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény vezette be, 2003. január 1-jétől. 17 éves fennállása alatt az eva iránti igény jelentősen lecsökkent az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva).[4] Az adónem alig két évvel a bevezetése után viták tárgya lett, Veres János pénzügyminiszter 2005-ben azzal érvelt az eva megváltoztatása mellett, hogy az szerinte sokak számára „a költségvetés megcsapolására” szolgált.[5]

Mivel azt feltételezték, hogy az adónem bújtatott foglalkoztatást segít elő, 2005 nyarán kilátásba helyezték, hogy büntetik azokat az úgynevezett „kényszervállalkozókat” és az őket foglalkoztató társaságokat, akik a munkaviszonyt „adóoptimalizálási célzattal megbízási jogviszonnyal fedik el”, viszont egy évig moratórium volt érvényben.[6] Végül az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2006 szeptemberétől kezdte vizsgálni a munkaviszonyt eva-alanyisággal helyettesítő vállalkozásokat.[7][8]

Többször felmerült az adónem megszüntetése, és át is alakították.[9]

Az eva szerinti adózást 2019. decemberi megszűnéséig több ezer vállalkozás választotta, ezek száma a lenti táblázatban látható.[10]

Időpont Alanyok száma
2003 78 371
(ebből 43 943 egyéni, 34 428 társas vállalkozás)[11]
2004 99 206
(ebből 52 582 egyéni, 46 624 társas vállalkozás)[11]
2005 108 252
(ebből 55 301 egyéni, 52 951 társas vállalkozás)[11]
2006 99 011
(ebből 48 075 egyéni, 50 936 társas vállalkozás)[11][12]
2007 101 066
(ebből 47 408 egyéni, 53 658 társas vállalkozás)[11]
2008 104 000
2009 100 000[9]
2010 96 000[13]
2011 90 153
(ebből 35 850 egyéni, 54 303 társas vállalkozás)
2012 70 841
(ebből 25 574 egyéni, 45 267 társas vállalkozás)
2013 49 000
(ebből 15 000 egyéni, 34 000 társas vállalkozás)
2014 41 000
(ebből 12 000 egyéni, 29 000 társas vállalkozás)
2015 36 000
(ebből 10 000 egyéni, 26 000 társas vállalkozás)
2016 31 700
(ebből 8600 egyéni, 23 000 társas vállalkozás)
2017 25 000
(ebből 6000 egyéni, 19 000 társas vállalkozás)
2018 21 000
(ebből 5000 egyéni, 16 000 társas vállalkozás)
2019 15 860[14]

Adótényállás

Adóalany

Az eva adóalanya az lehetett, aki

  • a törvényben meghatározott vállalkozási formában működött,
  • a törvényben meghatározott feltételeknek eleget tett, és
  • bejelentette az eva választását az adóhatóságnak.

Adótárgy

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Adóalap

Az adóalap az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel korrekciós jogcímekkel módosított összege.

Adómérték

Az eva mértéke az adóalap százalékában
Időszak Az adóalaphoz viszonyítva
2003. január 1. – 2006. augusztus 31. 15%[15]
2006. szeptember 1. – 2009. december 31. 25%[16]
2010. január 1. – 2011. december 31. 30%[17]
2012. január 1. – 2019. december 31. 37%, azonban az adóalap évi 30 millió forintot meghaladó részére 50%[18][19]

Adómentességek

Források

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ Pénzügyi jog II. 276. o.
  2. ↑ A régi KATA és az új KATA közti főbb különbségek – ado.hu, 2022. szeptember 20.
  3. ↑ Eva és kata: Magyarország 20 évet visszament az időben – portfolio.hu, 2022. július 18.
  4. ↑ Csomor Zsolt. „Elfogadta a parlament az adózási változásokat”, Agrárágazat, 2019. július 17. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  5. ↑ „A pénzügyminiszter szerint változtatni kell az eván”, Index.hu, 2005. június 3. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  6. ↑ „Még egy év haladék a kényszervállalkozóknak”, Index.hu, 2005. május 27. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  7. ↑ „Péntektől bünteti az APEH a bujkálókat”, Index.hu, 2006. szeptember 14. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  8. ↑ „Szigorúan ellenőrzött evások”, Index.hu, 2006. december 29. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  9. ↑ a b „El nem törlik, de elintézik az evát”, Index.hu, 2009. május 28. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  10. ↑ NAV évkönyvek 2010–2018. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  11. ↑ a b c d e Adóalany-statisztika - Országos adatok. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, 2008. április 4. [2010. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 20.)
  12. ↑ „Az evázók kevesebb mint 2 százaléka lépett ki”, Index.hu, 2006. október 2. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  13. ↑ „Külföldre mennek a régi evások”, Index.hu, 2012. március 1. (Hozzáférés: 2022. július 18.) 
  14. ↑ NAV évkönyvek 2019. Nemzeti Adó- és Vámhivatal. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  15. ↑ 2002. évi XLIII. törvény 9. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  16. ↑ 2006. évi LXI. törvény 41. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  17. ↑ 2009. évi LXXVII. törvény 49. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  18. ↑ 2011. évi CLVI. törvény 411. §.. Nemzeti Jogtár. (Hozzáférés: 2022. július 19.)
  19. ↑ Pénzügyi jog II. 282. o.