A kolozsvári egyetemi klinikák 1897–1902 között emelt épületegyüttese országos jelentőségű műemlék. Az épületekben a Kolozs megyei sürgősségi kórház egységei működnek.
Elhelyezkedése
Az épületek a Mikó utcában találhatóak, a Mikó Imre által az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek adományozott telken. A telket a Mikó (Clinicilor) utca, a Trefort (Victor Babeș) utca, a Kőkert (Hașdeu) utca és a Mikó-kert határolja.[5]
Története
1872-ben a Kolozsvári Tudományegyetem megalapÃtásakor az orvosi kar intézeteit és klinikáit a Karolina Kórház elavult épületeiben helyezték el. 1873-ban alakult ugyan egy bizottság, amely Kolozs megye fÅ‘ispánjának vezetésével megtárgyalta a kórház újjáépÃtését, de anyagi források hiányában csak elvi megállapÃtásokat tettek. A helyzetet nehezÃtette, hogy a kórház a belügyminisztériumhoz, az egyetem viszont a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz tartozott. Miután a két minisztérium szakértÅ‘i kidolgozták az új kórházzal szembeni elvárásokat, amelyek egyaránt megfeleltek a gyógyÃtás és az oktatás kÃvánalmainak, Hauszmann Alajos elkészÃtette a kórház tervét, a két minisztérium azonban nem tudott megegyezni a 2 400 000 korona költség megosztását illetÅ‘en. A mielÅ‘bbi megoldás érdekében egyetem orvosi kara számos elÅ‘terjesztést és küldöttséget küldött a két minisztériumhoz, végül 1895. november 8-án a Karolina Kórház átkerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe.[6]
Hauszmann tervei alapján 1884. május 12-én elkezdték épÃteni az anatómia épületét, amelyben a bonctan, korbonctan és törvényszéki orvostan kaptak helyet, majd 1886-ban az élet- és közegészségtani intézetet; ezek 1886–1887-ben készültek el.[7] Maga a kórház terve nem felelt meg a tanároknak, mert külön pavilonokat akartak az egyes osztályoknak a Hauszmann által tervezett hosszú épület helyett, ezért a kultuszminisztérium Korb Flóris és Giergl Kálmán épÃtészektÅ‘l újabb tervet rendelt. A pénzügyminisztérium képviselÅ‘je sokallta a bekerülési összeget, ezért a tervet a tanárok tiltakozása ellenére át kellett alakÃtani. Végül az 1897. évi XXV. törvénycikk 2 800 000 koronát engedélyezett az egyetem számára a Karolina Kórház telekvásárlására és felépÃtésére.[8] Noha az Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely az egyetem megalapÃtásakor bérbe adta a magyar államnak a Mikó-kertet, 1895-ben ellenszolgáltatás nélkül lemondott a terület és a rajta álló épületek tulajdonjogáról,[9] az összes költség 3 593 125 korona lett.[10]
A kivitelezÅ‘ Reményik Károly kolozsvári épÃtészmérnök, épÃtési vállalkozó volt. A csatornázást, vÃzvezetéket, fűtést és szellÅ‘ztetést, a konyha és mosókonyha felszerelését a budapesti Knuth Károly és fia cég tervezte és készÃtette el. A villamos berendezéseket a budapesti Ganz és Társa Rt. szállÃtotta.[11]
A domboldal tereprendezési munkálatai 1897 Å‘szén kezdÅ‘dtek el. 1899 Å‘szére elkészültek a sebészet, belgyógyászat, szülészet, nÅ‘gyógyászat épületei, valamint az igazgatósági épület; a betegeket szeptember 24-én költöztették át a régi kórházépületbÅ‘l. A szemészet 1900. július 1-jén, a bÅ‘r- és nemibeteg klinika 1900. október 1-jén nyÃlt meg.[11]
A kórház és egyetemi klinikák közkórháznak minÅ‘sültek, azaz a férÅ‘helyek függvényében minden beteget kötelesek voltak ellátni. Az ápolási dÃj az elsÅ‘ öt évben napi 2 korona volt, különszoba esetén napi 8 korona. A bevételek és a fenntartási kiadások különbözetét a vallás- és közoktatásügyi minisztérium állta.[12]
Az első három évben a betegek, betegnapok száma és a fenntartási költség az alábbiak szerint alakult:[13]
|
|
1900
|
1901
|
1902
|
| Fekvőbetegek száma
|
3385
|
4303
|
4579
|
| Betegnapok száma
|
101070
|
126159
|
188160
|
Fenntartási költség
(korona)
|
347757,66
|
428943,75
|
529382,98
|
Egy ápolási napra jutó költség
(korona/nap)
|
3,44
|
2,81
|
2,80
|
| Járóbetegek száma
|
13398
|
16676
|
18728
|
Az elsÅ‘ világháború alatt az egyetemi klinikák többségét hadikórháznak nyilvánÃtották. A egyetemi alkalmazottak egy része bevonult katonának, a klinikákon a munkaerÅ‘hiányt részben orvostanhallgatókkal pótolták. A lábadozó katonák számára az egyetemi tanárok ismeretterjesztÅ‘ és hazafias elÅ‘adásokat tartottak.[14]
1919. június 13-án az Országos Karolina Kórház és Klinika román vezetés alá került.[15] A klinikák udvarán található márványtáblát, amely az épÃtésnek állÃtott emléket, eltávolÃtották, és ugyanerre a sorsra jutott Purjesz Zsigmond mellszobra is.[16]
Az 1990-es években a teraszosan elhelyezett régi épületek közé, az elsÅ‘ és második szint közötti kis parkba egy új épületet emeltek. A műemlékvédelmi bizottság tiltakozása ellenére 2006–2007-ben a megyei tanács a klinikák telkébÅ‘l 8000 négyzetméternyi területre koncessziót adott egy magáncégnek kereskedelmi üzletközpont épÃtésére. A több emeletesre tervezett üzletközpont épÃtése a gazdasági válság miatt a földszintnél leállt.[17]
Napjainkban (2019. május) az épületekben a Kolozs megyei sürgősségi kórház(wd) egységei működnek.[18]
LeÃrása
 | Ez a szakasz egyelÅ‘re üres vagy erÅ‘sen hiányos. SegÃts te is a kibÅ‘vÃtésében! |
Jegyzetek
Források
_Mik%C3%B3_utcai_bej%C3%A1rat.jpg)
