Eötvös János pesti asztalosmester és Bánovics Anna leányaként született. 1844. október 12-én a Nemzeti Színházban Szigligeti Ede Szökött katona című darabjában lépett először színpadra táncosként, ekkor még csupán 10 esztendősen. Érdekesség, hogy a darabban Petőfi Sándor is játszott. 1845. január 5-én mint kardalos kötötte meg első szerződését a Nemzeti Színházzal, ahol aztán 21 évig szerepelt. 1859. július 25-én Pesten a Terézvárosban feleségül ment Némethy György színészhez, esküvői tanúik Ráday Gedeon színházi intendáns és Tóth Kálmán író voltak.[4] Eötvös Borcsa az 1860-as években érte el művészete tetőfokát. Sokoldalú művésznő volt, működött mint népszínmű-énekes és operettszubrett, vígjátéki színésznő és táncos. 1866. március 18-án vált meg a Nemzeti Színháztól, s hat évig vándorszínész volt. Ezután 1873-ban férjével együtt Szatmárnémetiben igazgatással foglalkoztak, majd 1880-ban végleg elbúcsúzott a színpadtól. Utolsó kívánsága volt, hogy férjével egy sírban nyugodhasson, amely kérését a rokonsága teljesítette. Sírja ma az Óbudai temetőben található.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
