Dzsocsi (1181 körül – 1227 februárja) Dzsingisz kán legidősebb fia volt. Részt vett apja hadjárataiban, de hadvezérként önálló hadjáratokkal is megbízta Dzsingisz kán. Apjától a kunok területét kapta kormányzati területként, amelyet azonban korai halála miatt fiának, Batu kánnak kellett végül meghódítania.
Születése
Dzsocsi Dzsingisz kánnak – akkor még Temüdzsinnek – és főfeleségének, Börtének a legidősebb fiaként született nem sokkal azután, hogy Temüdzsin kiszabadította feleségét a merkitek fogságából. Nevének jelentése a mongol dzsocsi („vendég, váratlan jövevény”) születésének körülményeire utal. Rasíd ad-Dín szerint Börte már terhesen került a merkitek fogságába, és Dzsingisz kán is elfogadta őt fiának, azonban a szóbeszéd szerint a merkiteknél fogant. Ezt a szóbeszédet öccsei, Csagatáj és Ögödej is kihasználták, amikor a hatalommegosztásról és az öröklésről vitatkoztak egymással. Csagatáj A mongolok titkos története szerint így fogalmazott:[2]
„Hogyan tűrhetnénk, hogy ez a merkit nemzetségből való pusztai fattyú kormányozzon bennünket?”
Fél évvel atyja halála előtt halt meg, így a neki szánt kormányzati területet végül fiának, Batunak kellett meghódítania egy évtizeddel később a tatárjárás során.[5] Ez a terület a kunok országa – az arab-perzsa forrásokban Desti Kipcsak („kipcsak puszta”) – volt, amelyik az Irtis felső folyásától a Dunáig terjedt. Az ezen a területen létrejövő Arany Hordát a középkori források gyakran Dzsocsi uluszának, azaz országának nevezték.[6]
Családja
Rasíd ad-Dín szerint Dzsocsinak 40 gyermeke született, akik közül 14-et említ név szerint.[7]
