Duna–Drávai Vasút
A társaság által épített Taszár vasútállomás épülete szinte majdnem változatlan formában maradt fenn
Hivatalos név	Duna-Drávai Vasút Részvénytársaság
Típus	cég
Alapítva	1870. augusztus 10.
Megszűnt	1884. január 1.
Székhely	Dombóvár
Iparág	vasúti közlekedés
Forma	részvénytársaság
Sablon • Wikidata • Segítség

A Duna–Drávai Vasút Részvénytársaság egy magyar vasúttársaság volt Somogy és Tolna vármegyékben a 19. század végén.

A konzorcium somogyi megbízottja Somsich Imre és Bittó István, a tolnai megbízottja Bartal György és Perczel Béla volt. A konzorcium vállalta a Zákány-Dombóvár vonal megépítését és üzembe helyezését két éven belül, a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalét három éven belül, amit időben teljesített is. A zákányi vonal 1872-ben, a bátaszéki 1873-ban nyílt meg.

Az építkezés fővállalkozója a bécsi Springer-bankárház volt. Mintául a Miskolc–Bánrévei vasútvonalat vették, mind az állomások külső és belső megjelenésében, mind a vasúti átjárók és biztosítóberendezések kialakításában és működtetésében.

A vonal veszteségeit és megítélését rendkívüli módon javította a 1882-ben megnyitott Budapest-Pécs vasútvonal, amely összeköttetést is biztosított a Zákány-Zágráb államvasúti vonalhoz is. Ekkor Dombóvár nevű megállóját Ó-Dombóvárra változtatták, hogy megkülönböztessék a másik vasúttársaság Újdombóváron nyitott állomásától. Ez a két állomás ma Dombóvár alsó vasútállomás (Ó-Dombóvár) és Dombóvár vasútállomás (Újdombóvár).

1884. január 1-i hatállyal az állam megvásárolta és teljes egészében beolvasztotta a Magyar Királyi Államvasutakba.

• Élet Óban, iho.hu, 2016. szeptember 4. (Hozzáférés: 2021. október 13.)