Drakula halála |
1921-es magyar–osztrák–francia film |
|
|
Jelenet a filmből. Drakula (Paul Askonas) és Mary (Lux Margit). |
Rendező | Lajthay Károly |
Alapmű | Drakula |
Műfaj | horror |
ForgatókönyvÃró | Lajthay Károly[1] |
FÅ‘szerepben | |
Operatőr | Eduard Hösch |
Gyártás |
Gyártó | Lapa Film Studio, Corvin-filmgyár (Budapest) |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar nyelvű feliratok |
Játékidő | 65 perc [2] (35 mm-es, 1448 méter) |
Képarány | 1,33:1 |
Forgalmazás |
Forgalmazó | Tuchten Jenő Filmkereskedelmi Vállalata |
Bemutató | Ausztria, 1921. február (vagy augusztus) Németország, 1922. március Magyarország, 1923. március 21. |
További információk |
|
|
Sablon • Wikidata • SegÃtség |
A Drakula halála[3] Lajthay Károly filmrendező némafilmje Paul Askonas főszereplésével. A filmművészet első Drakula-feldolgozása, amelynek fennmaradt példányai a második világháború során vesztek el.
A film történetével kapcsolatosan még a korban, műfajban megszokott mértéken felül is sok a bizonytalanság. 1920-ban vagy 1921-ben forgatták Budapesten vagy Bécsben. Bár néhány forrás szerint ez a film Bram Stoker 1897-ben megjelent Drakula cÃmű regényének elsÅ‘ filmes adaptációja volt, ez a fennmaradt tartalmi ismertetések alapján nem helytálló. A forgatókönyvet inkább Bram Stoker motÃvumainak felhasználásával Ãrta meg a rendezÅ‘, Lajthay Károly,[4] egyes források szerint Kertész Mihállyal közösen.[5] Más források vitatják Kertész részvételét a forgatókönyv illetve a film létrehozásában.
Bemutatók
Számos forrás állÃtja, hogy a filmet elÅ‘ször Ausztriában mutatták be 1921 februárjában vagy augusztusában, de a bécsi premiernek nincs nyoma. Németországban állÃtólag a következÅ‘ évben, 1922 márciusában mutatták be elÅ‘ször, de itt sem állapÃtható meg sem a pontos dátuma, sem a film német cÃme. A Drakula halálának elsÅ‘ dokumentálható bemutatójára 1923-ban került sor Magyarországon. 1923. március 21-én az esztergomi Városi SzÃnház Mozgóban, 1923. április 14-én Budapesten a Tivoli Moziban volt látható.
Az az adat, amely szerint a nÅ‘i fÅ‘szerepet Lene Myl néven Milena Pavlović[6] szerb szÃnésznÅ‘ illetve Lux Margit játszotta, mégis azt valószÃnűsÃti, hogy a filmnek legalább két változata készült, és ez alapján valószÃnűbb, hogy az elsÅ‘ változatot Ausztriában és Németországban is bemutatták, vagy legalábbis szándékoztak bemutatni az elsÅ‘ hazai vetÃtéseket megelÅ‘zÅ‘en.
Lehetséges, hogy a sikertelen külföldi forgalmazási próbálkozások után készültek új felvételek és azok felhasználásával új verzió Budapesten. (Mivel a felvételek elvesztek, Ãgy az sem zárható ki teljesen, hogy a korábbi változat Bram Stoker regényének a feldolgozása volt.)
Szereplők
További szereplők: Szalkai Lajos,[7] Hatvani Károly, Perczel Oszkár, Timár Béla, Kende Paula, Lene Myl, Magda Sonja, Anna Marie Hegener és James Ard.[8]
A történet
A tizenhat éves Mary rendszeresen látogatja apját a városi elmegyógyintézetben, aki felesége, Mary édesanyja halála miatt omlott össze évekkel azelÅ‘tt és állapota azóta se javul. Mary varrónÅ‘ként tartja fenn magát és teremti elÅ‘ apja kezelésének dÃját. Karácsonykor azonban értesÃtést kap az igazgató fÅ‘orvostól, hogy apja haldoklik. VÅ‘legénye, George szánnal viszi be a lányt a városba. Még éppen idÅ‘ben érkezett, apja nem sokkal érkezése után hal meg.
Az intézetben találkozik egy zavart férfival, aki azt állÃtja magáról, hogy Å‘ Drakula és ezért halhatatlan. Mary régi, árvaházi zenetanárát ismeri fel benne. Két másik ápolt, akiknek az a rögeszméjük hogy orvosok, eltökélt szándéka, hogy kihasználva a valódi személyzet rövid távollétét és figyelmetlenségét Mary szemét megoperálják. Már a műtÅ‘asztalon fekszik megkötözve, amikor szerencsére Tillner doktor az ápolók segÃtségével megmenti. Az ijedségtÅ‘l kimerült, félájult lányt apja orvosa rábeszéli, hogy töltse ott az éjszakát. Azonban az átélt izgalmak hatására szörnyű rémálmot él át. Drakula erÅ‘szakkal a kastélyába viszi és menyasszonyi ruhába öltözteti. Feleségül akarja venni. Sikerül megszöknie. Falusiak találnak rá a félig megfagyott lányra és saját házukban ápolják. Drakula azonban rájuk talál, de az orvos jelenléte egyelÅ‘re megakadályozza a terveit. Azonban az orvost egy lefizetett fuvaros segÃtségével elcsalja Mary mellÅ‘l. A lány véletlenül leveri a petróleumlámpát aminek nyomán tűzvész keletkezik, de következmények nélkül, ugyanis a lány felébred és kiderül, hogy mindezt csupán rossz álom volt.
A kertben eközben a Tréfás néven emlegetett elmebeteg valahogy egy töltött revolverre tett szert és azzal ijesztgeti a többi ápoltat. Az Å‘rült Drakula elérkezettnek látja az idÅ‘t hogy bebizonyÃtsa halhatatlanságát és ráparancsol a bolondra hogy lÅ‘jön rá, aki meg is teszi, és szÃven lövi Drakulát, aki azonnal életét veszti, éppen amikor az aggódó George megérkezik menyasszonyáért.
Forgatási helyszÃnek
- Corvin Filmgyár (Budapest) műtermei
- Bécs környéke: Wachau, Steinhof és Melk
- Berlin[9]
Érdekességek
- Pánczél Lajos Lugosi Béla barátja volt.
- Tuchten Jenő filmkereskedelmi vállalata tréfás nekrológ formában reklámozta a bemutatót majd az előadásokat.
- Lajthay 1944-ben bemutatott Sárga kaszinó cÃmű filmje is elmegyógyintézetben játszódik.
- A filmet Lakatos Róbert vezetésével a kolozsvári Sapientia celluloid filmes műhelyének résztvevői 2019-ben korhűségre törekedve újra forgatják.[10]
Források
- Drakula halála az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Drakula halála a Box Office Mojón (angolul)
- Pánczél Lajos: Drakula halála – fantasztikus filmregény, Filmkönyvek 6., Temesvár, 1924 Archiválva 2020. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Olaf Brill (szerk.): Expressionism in the Cinema, 191. oldal (angolul)
- Szentes Gerzson Péter: Drakula halála (1921), hitchcock.hu, 2001?, updated: 2017. június 7.
- Képes Mozivilág 1921. január 16. száma (21. oldal) és február. 20. száma (11. oldal)
- SzÃnház és Mozi 1921. január (26-27. oldal)
- Mozi és Film 1923. április 1. száma
- Belügyi Közlöny – 1923. 03. 25.
- SzÃnházi Élet 1923. 12. szám, 51. oldal
- SzÃnházi Élet 1923. 13. szám, 60. oldal (Akinek halálára mindenki kÃváncsi ... cÃmű cikk)
- Pesti HÃrlap 1923. április 27. (moziműsor)
- Budapesti HÃrlap 1923. április 28. (filmismertetÅ‘)
- Filmlexikon (1942) – 324. oldal (Lajthay Károly szócikk)
- Szilágyi G. Gábor: Hungarian Dracula, Galaktika 1992/6. (141. szám) 69-70. oldal
- John L. Flynn: Cinematic Vampires, McFarland, USA, 1992, ISBN 0899506593, 21. oldal (angolul)
- Farkas Jenő: A magyar Drakula, Filmvilág 1997/12. szám, 34-37. oldal
- Gary D. Rhodes: Drakula halála (1921): The Cinema’s First Dracula, Horror Studies 1, 2010 (angolul)
- Michael Curtiz European Filmography, filmintezet.hu. Archiválva: archive.org, Megtekintés: 2021. július 12. (angolul)
- Papp Attila Zsolt: A vámpÃr halála – és feltámadása, kultkocsma.hu, 2019. július 11.
Jegyzetek
- ↑ IMDb szerint nagy valószÃnűséggel tévesen: Kertész Mihály és Lajthay Károly
- ↑ Más forrás szerint kb. 50-60 perc.
- ↑ MunkacÃme: Drakula, angol nyelvű nemzetközi cÃme: Dracula's Death, cÃmváltozatai: Drakula's Death illetve The Death of Drakula.
- ↑ Tehát Murnau Nosferatuja tekinthetÅ‘ Bram Stoker Drakula cÃmű regénye elsÅ‘ filmes adaptációjának.
- ↑ Olaf Brill, IMDb, ...
- ↑ Képes Mozivilág 1921. január 16. szám, szerbül: Милена Павловић
- ↑ Több forrásban Szalkay. Pl. IMDb.
- ↑ Utóbbi három: IMDb. Lehetséges, hogy csak a korábbi változatban szerepeltek, amiben még Lene Myl volt a női főszereplő.
- ↑ Filmlexikon (1942)
- ↑ Papp Attila Zsolt