A Dorogi járás Komárom megyéhez tartozó járás volt Magyarországon, 1950. június 1. és 1983. december 31. között. Székhelye Dorog volt.
Története
A Dorogi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén az addigi Esztergomi járás székhelyének áthelyezésével és nevének megváltoztatásával. A változtatást az indokolta, hogy a bányászat folytán a megelőző évtizedekben erősen fejlődő Dorog a járás egészéhez képest jobban megközelíthető, mint Esztergom, de emellett egyértelmű politikai indíttatása is volt: a magyar katolikus egyház központjának szerepét betöltő Esztergom szerepének csökkentését célozta.
Területe csak egyszer, 1974 végén változott, amikor a Tatai járás megszűnésekor abból két községet idecsatoltak.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Dorogi is. A járási székhely városi rangot kapott, a járás többi községe pedig a Dorogi, az Esztergomi és a Tatabányai városkörnyék között került felosztásra.
Községei
Az alábbi táblázat felsorolja a Dorogi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.
Meg kell jegyezni, hogy a tanácsrendszer első éveiben, 1950 és 1954 között Esztergom jogállása közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt, vagyis a járáshoz tartozott.
Község |
Mikortól |
Honnan |
Meddig |
Hova
|
Bajna |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Bajót |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Csolnok |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Dág |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Dorog |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
várossá alakult
|
Dömös |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Epöl |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Gyermely |
1974. december 31. |
Tatai járásból |
1983. december 31. |
Tatabányai városkörnyékhez
|
Kesztölc |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Lábatlan |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Leányvár |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Máriahalom |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Mogyorósbánya |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Nagysáp |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Nyergesújfalu |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Piliscsév |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Pilismarót |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Pilisszentlélek |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Piszke |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1950. szeptember 5. |
Lábatlan része lett
|
Sárisáp |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Süttő |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Szomor |
1974. december 31. |
Tatai járásból |
1983. december 31. |
Tatabányai városkörnyékhez
|
Tát |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Tokod |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Esztergomi városkörnyékhez
|
Úny |
1950. június 1. |
Esztergomi járásból |
1983. december 31. |
Dorogi városkörnyékhez
|
Területe és népessége
Megszűnése előtt, 1983 végén területe 504 km², népessége pedig mintegy 69 ezer fő volt.
Lásd még