A diktatúra bukása után a születő Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója és első elnöke lett. Meghatározó szerepet játszott a szervezet országos intézményeinek kiépítésében, a román politikai pártokkal folytatott párbeszéd elindításában, az RMDSZ külföldi megismertetésében, a romániai magyar közösség parlamenti politikájának kialakításában. 1993-tól kezdve a közélettől visszavonultan élt.
Művei
A legszebb üzenet, útirajz, Bukarest, 1953
A negyedik emlék. Feljegyzések Békásról (riportok); Ifjúsági, Bukarest, 1961
A Kriterion műhelyében. Beszélgetések Domokos Gézával a Kriterion Könyvkiadóról; gyűjt., szöveggond. Dálnoki Szabó Dénes; Kossuth, Bp., 1988
„Írni is úgy írt, ahogy a régi erdélyiek: dísztelenül, szikáran, pontosan, tisztán, érthetően. Íróként az erdélyi emlékírók folytatója volt, az Apor Péterek, Mikes Kelemenek közül való. Első olvasásra száraznak tűnhetnek mondatai, de valójában csak kemények. Évek múltán most elővettem önéletrajzi visszaemlékezéseit, és míg mások szép színes metaforái rövid idő alatt romlandónak bizonyultak, az ő munkáinak súlya mintha növekedne, mintha érvényesebb lenne az is, amit a napi politika dilemmáiról papírra vetett. Ellenfeleit bírálja, de nem mocskolja, ellenségeit próbálja megérteni”
– Markó Béla beszéde Domokos Géza gyászszertartásán.
Műfordításai
Mihail Solohov: Az út (Németh Lászlóval, Makai Imrével), Bukarest, 1960
Vaszilij Akszjonov: Félúton a hold felé, válogatott elbeszélések. Bukarest, 1969