Tokajon született református nemesi családban.[2] Apja Dienes Barna (1852–1923), az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója, jogász, anyja, Pusztay Ilona (1860–1934) volt.[3] Az apai nagyszülei Dienes László, a gróf Károlyi család birtokainak jószágigazgatója, és Osváth Klára voltak.[4] Az anyai nagyszülei Pusztay Lajos (1806–1876), ügyvéd, Debrecen városi képviselő, 40 évig Semsey Albertnek az uradalmi igazgatója,[5] és Platoni Katalin (1827–1895) voltak.[6]
A debreceni református kollégiumban végzett. Ezután a budapesti Tudományegyetemen matematika-fizika szakos hallgató lett és 1904-ben tanári oklevelet szerzett. 1905. november 15-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Geiger Valéria Annával,[7] akitől 1922-ben elvált.[8] A pesti diákévek alatt kiment Párizsba, s a Sorbonne-on a College de France-ban kutatott. 1909-ben megvédte a "Sorbonne Doktora" címét Párizsban. A cím megvédése után a pesti tudományegyetemen magántanárrá habilitálták. Közeli kapcsolatot tartott a kor haladó szellemű mozgalmaival, a polgári radikálisokkal és a szociáldemokratákkal. Aktív tagja volt a Galilei Körnek, előadásokat tartott az egyetemi hallgatóknak, részt vett a Társadalomtudományi Társaság munkájában. 1918. október 31-én, a győztes “őszirózsás” forradalom napján Babitscsal együtt a köztársaság mellett agitált a körúti kávéházakban. A Tanácsköztársaság győzelme után a budapesti egyetem élére kinevezett bizottság vezetője lett, és a Marx-Engels Munkásegyetem megszervezésében is részt vállalt.[7]
↑A budapesti kir. tvszék 1.P.37900/922. számú ítélete.
Források
Gyires Béla: Dienes Pál. In: Magyar tudóslexikonA-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 249-250. o. ISBN 963-85433-5-3
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó-TypoTEX, 1993.
Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub