Az 1980-as évek végén a zenekar hangzását a szintetizátor és ütőhangszerek keverése határozta meg. A Die Krupps főszereplője volt az Electronic body music európai elterjedésének. Ennek a hullámnak csúcspontja volt, amikor 1989-ben a brit Nitzer Ebb nevű zenekarral együttműködve újra kiadták a Wahre Arbeit, Wahrer Lohn című kislemezt. 1992-ben kezdtek el gitárokat is használni, valamint a heavy metal-hangzás is egyre inkább jellemzővé vált zenéjükre. Az első albumuk, amin megfigyelhetőek voltak ezek a változtatások a szintén 1992-ben megjelent I volt. Ez az úttörő lépés ösztönözött még sok más zenekart arra, hogy az elektronikus és metal hangzást összekeverjék. A Die Krupps folytatta ezt az utat az 1990-es években, és egy évvel az I után kiadták a II című nagylemezt. Az ezután következő III (1995) albumra már sokkal inkább a kísérletezés volt jellemző. Végül az 1997-ben megjelent, leginkább metal-hangzású Paradise Now kiadása után az együttes feloszlott.
Jürgen Engler nem sokkal később bejelentette egy új projekt indulását DKay.com névvel.
Ralf Dörper, miután 1982-ben kilépett a Die Krupps-ból, megalapította a Propaganda nevű együttest. 1989-ben azonban visszatért a Die Krupps-hoz.
A zenekar 25. évfordulóját néhány nagyobb európai fesztiválon való fellépéssel ünnepelte, valamint pár koncerttel 2005 és 2006 között. 2007 végén, szintén az évforduló kapcsán két greatest-hits album is megjelent: Too Much History - The Electro Years Vol. 1 és Too Much History - The Metal Years Vol. 2[1] Az egyik a zenekar elektronikus hangzását veszi előtértbe, míg a másik leginkább a metal hangzást taglalja. A két CD együtt is megjelent, ez a kiadás a Too Much History címet kapta.
2008 augusztusában a zenekar újra kiadta a Volle Kraft Voraus és I című albumaikat.[2]
A Die Krupps talán leghíresebb maxija a Tribute To Metallica című középlemez, ami a Metallica együttes dalainak feldolgozását tartalmazza.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Die Krupps című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.