Budapesten született Bárdos Lajos és Kauffmann Anna gyermekeként. Az érettségit követően külföldre utazott és három éven át Németországban, Szlovákiában és Olaszországban járt orgona-tanulmányutakon. 1929-ben végzett a Zeneművészeti Főiskolán, ahol zeneszerzési, orgona és tanári oklevelet szerzett. Közben kétszer is elnyerte a Liszt Ferenc díjat és tanulmányai befejezésekor állami ösztöndíjban is részesült. A fővárosban középiskolai énektanár lett, majd 1933 és 1947 között az általa alapított Jézus Szíve Énekkar vezetője lett a Mária utcai Jézus Szíve plébániatemplomban. 1946-ban kinevezték a Zeneakadémia tanárává.
Az Országos Cecília Egyesületben jegyzőként dolgozott a magyar egyházi zene továbbépítésén. A Magyar Énekoktatók Országos Egyesületében és a „Testvériség“ Dalkör élén is eredményes munkásságot fejtett ki.
Számos egyházi zeneművet alkotott, többek között magyar miséket, himnuszokat, motettákat, egyházi dalokat, orgona passiókat. Deák Bárdos mint világi zeneszerző szintén főleg karműveket alkotott.
Házastársa Lengyel Erzsébet volt, akivel 1934. november 13-án Budapesten, az I. kerületben kötött házasságot.[7]
Művei
Zenekari misék
Szent Imre mise (bemutatva: Párizs (1931), USA (1932))
