Demjén Mari

Demjén Mari
SzületettKirály Mária
1857. április 3.
Karcag
Elhunyt1928. október 28. (71 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
KitüntetéseiFarkas–Ratkó-díj (1906)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (51-15-25)
Sablon • Wikidata • Segítség

Demjén Mari, született Király Mária, névváltozat: K. Demjén Mari (Karcag, 1857. április 3.[1] – Budapest, Józsefváros, 1928. október 28.)[2] színésznő.

Pályafutása

Király Katalin napszámos leányaként született. Nevelőapja Demjén Mihály, az ő székesfehérvári társulatában kezdte a pályafutását 1866-ban. Kardalos volt több vidéki társulatban, később szubrettként és primadonnaként lépett fel. 1872–73-ban Győrött, 1873–74-ben Bokody Antalnál játszott. 1881–83-ban Debrecenben szerepelt, 1885-ben visszatért Győrbe. Megházasodott és egy időre visszavonult, de amikor férje elhunyt, újra színpadra lépett. Gróf Festetich intendáns 1897. január 1-jén szerződtette a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1926-ig tagja volt. Vígjátékokban, népszínművekben és tragikus anyaszerepekben láthatta itt a közönség. 1906 áprilisában Farkas–Ratkó-díjjal jutalmazták. 1913-tól filmezéssel is foglalkozott, számtalan epizódszerepben tűnt fel. 1922. március 22-én ünnepelt a Nemzeti Színháznál működése 25. évfordulóját. 1924. június 21-én aranygyűrűvel tüntették ki. Utolsó fellépése 1926. június 14-én volt a Nemzetiben, az Árva László királyban. Fáy Szeréna és Géczy István búcsúztatták el.

Első férje Medgyesi Nándor államvasúti főmérnök, második férje Kertész Lajos volt, a Nemzeti Színház súgója (meghalt 1927. november 19-én, Budapesten). Közös, 2018-ban jeltelen sírban nyugszanak a Fiumei Úti Sírkertben.[3]

Fontosabb színházi szerepei

  • Pitvarosiné (Nők az alkotmányban)
  • Brazo-viesné (Aranyember)
  • Korpádiné (Szökött katona)
  • Sámsonné (Süt a nap)
  • Dajka (Árva László király)
  • Szunyogné (Gárdonyi Géza: A bor)
  • Ida néni (Csathó Kálmán: Az új rokon)
  • Gonoszné (Tóth Ede: A falu rossza)

Filmjei

  • Drágfy Veron (1913)
  • A szökött katona (1914) – Özv. Korpándiné
  • Lyon Lea (1915) – öregasszony
  • Ágyú és harang (1915) – Salandra lánya
  • A falu rossza (1916) – Gonoszné
  • Szent Péter esernyője (1917) – papszakácsné
  • A piros bugyelláris (1917)
  • A gazdag szegények (1917) – Kapor Ádámné, Zsuzsa
  • Fabricius úr lánya (1917)
  • Károly bakák (1918) – Epresné
  • A kivándorló (1918)
  • Az aranyember (1918) – Brazovicsné
  • A bánya titka (1918) – Anna, Jura nevelőanyja
  • Fehér rózsa (1919) – vénasszony
  • Fekete tulipán (1919)
  • Gróf Mefisztó (1920)
  • Matyólakodalom (1920) – Thuza Erzsa
  • Aggyisten, Biri! (1927) – Kelesséné

Jegyzetek

  1. ↑ Születési bejegyzése a karcagi római katolikus keresztelési akv. 128/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 24.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2941/1928. folyószáma alatt.
  3. ↑ Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 334. o.]

Források

További információk

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.