Király Katalin napszámos leányaként született. Nevelőapja Demjén Mihály, az ő székesfehérvári társulatában kezdte a pályafutását 1866-ban. Kardalos volt több vidéki társulatban, később szubrettként és primadonnaként lépett fel. 1872–73-ban Győrött, 1873–74-ben Bokody Antalnál játszott. 1881–83-ban Debrecenben szerepelt, 1885-ben visszatért Győrbe. Megházasodott és egy időre visszavonult, de amikor férje elhunyt, újra színpadra lépett. Gróf Festetich intendáns 1897. január 1-jén szerződtette a Nemzeti Színházhoz, amelynek 1926-ig tagja volt. Vígjátékokban, népszínművekben és tragikus anyaszerepekben láthatta itt a közönség. 1906 áprilisában Farkas–Ratkó-díjjal jutalmazták. 1913-tól filmezéssel is foglalkozott, számtalan epizódszerepben tűnt fel. 1922. március 22-én ünnepelt a Nemzeti Színháznál működése 25. évfordulóját. 1924. június 21-én aranygyűrűvel tüntették ki. Utolsó fellépése 1926. június 14-én volt a Nemzetiben, az Árva László királyban. Fáy Szeréna és Géczy István búcsúztatták el.
Első férje Medgyesi Nándor államvasúti főmérnök, második férje Kertész Lajos volt, a Nemzeti Színház súgója (meghalt 1927. november 19-én, Budapesten). Közös, 2018-ban jeltelen sírban nyugszanak a Fiumei Úti Sírkertben.[3]
↑Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 334. o.]
Források
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
Magyar színművészeti lexikon Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.