Dedinszky Emánuel tanár és Schmidt Anna római katolikus szülők gyermeke.[1] Felesége csikszentgyörgyi rákosi Boross Erzsébet 1901-ben szerezte tanítói oklevelét, ezt követően Abaújszántón, majd Dunaharasztiban tanított.[4]
1903-ban díjat nyert a Magyar Iparművészeti Iskola pályázatán Alakrajz című grafikájával.[9]
Rajzai illusztrációként megjelentek a Magyar Szemle 1904. 7. évf. 1-6. számában.[10][11]
Az első világháború idején elsősorban hadi témájú festményeket és képeslapokat készített. Részt vett az 1916. évi lembergi hadikiállításon.[12] Az 1917-ben a Margitszigeten rendezett Hadikiállításon Jámbor Lajossal közösen festett képe Honvédcsapatok foglalják el Magyaroshegy IV. Károly csúcsát (1916) a díszteremben került kiállításra.[13] A kiállítás 1918. májustól októberig tartó második idényében további képei is kiállításra kerültek.[14]
A Hadtörténeti Múzeum 1922-ben az 1917–1918-as margitszigeti Hadikiállítás anyagából díszes kivitelű levelezőlapon adta ki Jámbor Lajossal közösen festett három képét is: az Arató-szabadság, a Szászmagyarosi honvédroham: 10-es honvédek elfoglalják a Károly király csúcsot (1916.) és a Tüzérségi megfigyelő búzakeresztben című alkotásaikat az erről értesítő Rendeleti Közlöny a művészi értékűek közé sorolta.[15]
1930-ban a Műcsarnok tavaszi tárlatán kiállították a Mária mennybemenetele című szoborcsoportját, amelyet a Katolikus Szemle kritikusa „lélekből fakadt, bájos, finom műnek” nevezett, hozzátéve azt, hogy „bár gyermekleány főalakja inkább Kis szent Teréznek, mint az Assuntának tekinthető”.[16]
Köztéri művei
Több I. világháborús emlékmű fűződik a nevéhez, melyek Dunaharasztiban, Szikszón, Hidasnémetiben, Budajenőn és Ongán ma is láthatók. Legnépszerűbb alkotása az „Elesett hősök emlékére” állított, Árpád vezért formázó szobra Hidasnémetiben.
A 119 hősi halott emlékére állított, általa készített szikszói hősi emlékmű leleplezésén az avató beszédet Horthy Miklós tartotta.[17]
A Dunaharasztiban állított hősi emlékművet 1927. október 30-án[18]József főherceg avatta fel.[19] A szobrot 2017-ben az eredeti dokumentáció alapján az önkormányzat teljes egészében felújíttatta és eredeti állapotában állította helyre.[20]
Az Onga közterén található emlékmű egy gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. A szobor 1927-ben közadakozásból készült. Talapzatán az I. és II. világháborúban elhunyt ongaiak nevei olvashatók.[21]
