1972-ben az ausztráliai Queensland államban felfedezte a Rheobatrachus silus békafajt, amelyet a következő évben írt le először, és amelyre 1976-ban William Ronald Heyerrel együtt létrehozta a Rheobatrachinae alcsaládot. 1973 augusztusától 1974 júliusáig a pápua-új-guineaiPort Moresbyben, a Mezőgazdasági, Állattenyésztési és Halászati Minisztérium alkalmazásában állt a Garu Wildlife Management Area (Garu vadgazdálkodási terület) projektben, amelynek célja a vadon élő állatok mint táplálékforrás arányának és értékének meghatározása volt más hasznosítható erőforrásokhoz viszonyítva. Ausztráliában a brisbane-i Queenslandi Egyetemen környezetvédelmi tudósként dolgozott. 1990 és 2017 között kommunikációs szakemberként, információs erőforrás-szakértőként, toxikológusként és peszticidek kockázatértékelőjeként dolgozott a washingtoni Környezetvédelmi Ügynökségnél.