Ez a szócikk a ciszterci apátról szól. Hasonló címmel lásd még: Darabos György (egyértelműsítő lap).

Darabos György
nádasdi Darabos György sírköve. Az 1960-as évek során tárták fel.
Életrajzi adatok
Születési név	nádasdi Darabos György
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1460. január 1. Szentgotthárd
Sírhely	Szentgotthárd
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
Tisztség	apát
Hivatal	szentgotthárdi apát
Hivatali idő	1443-1460

Nádasdi Darabos György (?,? - Szentgotthárd, 1460. január 1.) a szentgotthárdi ciszterciek apátja 1443-tól.^[1]

Az ősrégi Nádasd nemzetség sarja. Édesapja nádasdi Darabos János (fl. 1397–1437), földbirtokos, édesanyja a Nádasdy családból való, Nádasdy Lőrinc fia Tamás lánya, Nádasdy Margit volt.^[2] Darabos György egyik fivére, nádasdi Darabos Jakab (fl. 1439–1451), Zala- és Vas vármegye alispánja 1439-ben,^[3] majd 1451-ben.^[4] A másik testvére, nádasdi Darabos László (fl. 1435–1473), Vas vármegye alispánja volt.

Az apátság már a 14. század végétől a felsőlindvai Széchyek birtokában állt és épp hanyatlófélben volt, de Darabos alatt bizonyos mértékű javulás kezdett mutatkozni. Darabos a Trois Fontaines-ből kapott támogatás révén már önállóan tudta kezelni az apátsági birtokokat. 1451-ben Battyán és Boldogasszonyfalva községekben határjárást tartott. Boldogasszonyt 1449-től saját kezelésbe vette és vétel útján megnövelte. 1452-ben rendezte a vitás inthai birtok ügyeit és a zalai Szompács területét is megnövelte.

Az 1970-es években az egykori apátsági épület és templom feltárásakor megtalálták sírkövét, viszonylag jó állapotban. Nádasdi Darabos György sírkövén látható a családja, illetve a nemzetségének címere: "kerektalpú pajzsban két nád között balra néző vadkacsa.^[5]

• Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest 1932.