Dallos Sándor

Dallos Sándor
Született1901. október 31.[1]
Győrszentmárton[2]
Elhunyt1964. március 10. (62 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHoffmann Rózsa
(h. 1933–1964)
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (44/6-2-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Dallos Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31.[3] – Budapest, Józsefváros, 1964. március 10.)[4] József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.

Életpályája

Dallos Sándor főapátsági számvevőségi írnok és Csermák Jolán fia. Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozott a fővárosban. 1926–1932 között a Napkelet folyóirat munkatársa.[5] Az 1930-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. 1945–1949 között a Hírlapnál dolgozott. 1949–1953 között a Magyar Nemzet, 1952–1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa volt.

Felesége Hoffmann Rózsa volt, Hoffmann Vilmos és Löwinger Terézia lánya, akit 1933. március 5-én Budapesten vett nőül.[6]

Munkássága

Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, bár művészete nem mindig mentes a naturalizmustól és a misztikától.

Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.

Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.[7]

Művei

Sírja a Farkasréti temetőben (44/6-2-6).
  • Gomblyukban piros virág (regény, 1931)
  • Mint kóbor kutyák (elbeszélés, 1935)
  • Dunántúli legendás könyv (1937)
  • Az ember nyomában (önéletrajzi regény, 1938)
  • A vándor elindul (regény, 1938)
  • Mezei mirákulum (novellák, 1940)
  • A fehér ménes (elbeszélés, 1940)
  • Nagy János megadja magát (regény, 1942)
  • Szerető fia, Péter (forgatókönyv, 1942)
  • A hegyek lánya (forgatókönyv, 1942)
  • Keresztúton (forgatókönyv, 1942)
  • A Benedek-ház (forgatókönyv, 1944)
  • Talpalatnyi föld (forgatókönyv, 1948)
  • Semmelweis (forgatókönyv, 1952)
  • A nap szerelmese (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
  • Aranyecset (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958)
  • Déli szél (elbeszélés, 1960)
  • Támadás a Szellő utcában (elbeszélés, 1975)
  • Élet az ecetfák alatt (elbeszélés, 1981)
  • Sátorom az ég (elbeszélés, 1986)
  • A tölgyek megindulnak; Primula, Budapest, 2006

Jegyzetek

  1. ↑ 2017. október 9., Sándor Dallos, 364312
  2. ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ Születési anyakönyvi bejegyzése
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi állami halotti akv. 722/1964. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
  5. ↑ Kollarits Krisztina:"Csak szétszórt őrszemek vagyunk..." Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014. ISBN 978-615-5145-19-3
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 136/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
  7. ↑ A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent Aranyecset 1969-es (harmadik) kiadásának fülszövege.

Források

További információk