A DNS-polimeráz α, más néven Pol α az eukariótákban lévő enzim, mely a DNS-replikáció iniciációjában fontos. 4 alegységből áll, ezek a POLA1, a POLA2, a PRIM1 és a PRIM2.[2] A kromoszomális DNS replikációjához fontos.[2]
A Pol α processzivitása korlátozott, és nincs hibaellenőrző 3′-exonukleáz-aktivitása. Így nem megfelelő a hatékony és pontos hosszútemplát-másoláshoz, szemben a Pol δ-val és ε-nal. Ehelyett korlátozottabb szerepe van a replikációban. A Pol α a replikáció iniciációjában fontos a replikációs origókon a vezető és követő szálakon is, továbbá Okazaki-töredékeket hoz létre utóbbiakon. A Pol α-komplex (pol α-DNS-primáz-komplex) 4 alegységből áll: a katalitikus POLA1-ből, a szabályzó POLA2-ből és a kis és nagy primázalegységekből, a PRIM1-ből és a PRIM2-ből. Miután a primáz létrehozta az RNS-primert, a Pol α elkezdi a replikációt a primer mintegy 20 nukleotidos elongációjával.[2]
Történet
Először 1957-ben fedezték fel borjú-csecsemőmirigyben.[3]
Szerkezet
A DNS-polimeráz α a DNS-primázhoz hasonlóan vas-kén csoportokkal rendelkezik, melyek a DNS-t használó elektrontranszportban fontosak az elektronok gyors transzferéhez, ez észleli a DNS-károsodást, és fontos lehet a primázkomplex és a DNS-polimeráz α közti visszacsatolásban.[4]
A DNS-polimeráz α 76 és egy 66 kDa-os alegységből álló heterodimer, izoelektromos pontja 5,0–5,2.[3]
Működés
A dezoxinukleozid-trifoszfátok kötése a megfelelő nukleotidot mintegy 100–1000-szeresen előnyben részesíti a nem megfelelőkhöz képest. Az ezt követő sebességmeghatározó lépést – az ujjak összezáródását – a nem megfelelő nukleotidok gátolják, közel 105-re növelve a polimerizációs lépések hűségét.[5]
A komplementer C-szál szintézise alapján feltehetően összefügg a telomerfenntartással, de a CTC1–STN1–TEN1 fehérjék (összefoglaló nevükön CST ssDNS-kötő komplex) nélkül nem tud hozzá kötni. A CST alegységei irányítják a telomeráz elérését, megakadályozzák a G-többlet-bővülést, a TEN1 a Pol α-mediált C-szál-szintézishez szükséges. A telomer-ssDNS-sel és anélkül jelenlévő krioelektron-mikroszkópiai szerkezetben (PDB: 8SOK) a CST a POT1/TPP1-gyel kölcsönhat, ami összefügg, hogy szabályozzák ezek a CST jelenlétét a telomernél.[6]
Klinikai jelentőség
A parvovírus H-1 DNS-replikációja DNS-polimeráz α-t igényel in vitro.[7]
A DNS-polimeráz α kölcsönhat az MCM2-vel és a CTF4-gyel, velük együtt hisztonchaperonként működve a régi H3–H4-tetramerek követő szálba helyezi.[10] Ezenkívül CMG-kötő repliszómafaktor.[11]
Jegyzetek
↑Madru, Clément (2020. december 1.). „Structural basis for the increased processivity of D-family DNA polymerases in complex with PCNA”. Nature Communications11 (1), 1591. o. DOI:10.1038/s41467-020-15392-9. PMC7101311.
↑ abGandhi V, Huang P, Chapman AJ, Chen F, Plunkett W (1997. augusztus). „Incorporation of fludarabine and 1-beta-D-arabinofuranosylcytosine 5'-triphosphates by DNA polymerase alpha: affinity, interaction, and consequences”. Clin Cancer Res3 (8), 1347–1355. o. PMID9815818.
↑Tomar R, Li S, Egli M, Stone MP. Replication Bypass of the N-(2-Deoxy-d-erythro-pentofuranosyl)-urea DNA Lesion by Human DNA Polymerase η (2024. március 19.). „{{{title}}}”. Biochemistry63 (6), 754–766. o. DOI:10.1021/acs.biochem.3c00569. PMID38413007. PMC10956437.
↑Day M, Tetik B, Parlak M, Almeida-Hernández Y, Räschle M, Kaschani F, Siegert H, Marko A, Sanchez-Garcia E, Kaiser M, Barker IA, Pearl LH, Oliver AW, Boos D (2024. február 27.). „TopBP1 utilises a bipartite GINS binding mode to support genome replication”. Nat Commun15 (1), 1797. o. DOI:10.1038/s41467-024-45946-0. PMID38413589. PMC10899662.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a DNA polymerase alpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.