Déri Miklós
Bazánth Ivola felvétele
Született	1964[1] (61 éves) Sárvár[1]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	fotográfus fotóriporter
Iskolái	Magyar Ipar­művészeti Főiskola (–1990)
Facebook IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Déri Miklós (Sárvár, 1964 –) fotóművész, fotóriporter, szerkesztő.

Édesapja jogász, édesanyja adminisztrátor volt. Déri kétéves volt, amikor Győrbe költöztek, majd szülei válása után, édesanyjával Pestre.^[2] 1986–tól a Magyar Iparművészeti Egyetemen Fotó és alkalmazott grafikai szakirány és vizuális kommunikáció-tervező szakon tanult és 1990-ben diplomázott. Végzettségét tekintve: fotó és alkalmazott grafikai szakirányú vizuális kommunikációs tervező.^[1]

1991–1993 között az Európai Utas kulturális folyóiratnál fotóriporterként helyezkedett el,^[1] de már 1992-től a rendszerváltás utáni időszak egyik meghatározó alternatív kulturális/politikai hetilapjánál, a Magyar Narancsnál dolgozott fotóriporter/képszerkesztő/fotórovat-vezetőként 2005-ig. Meghatározó szerepe volt a kultikusnak számító lap jellegzetes arculatának kialakításában, a lap szellemiségét tükröző független dokumentarista képvilág megteremtésében.^[3] Emellett 1999–2002 között a Kreatív marketing szaklapnál, képszerkesztő, fotórovat vezető, vezető fotóriporter, 2001–2003 között a Médiamix kommunikációs folyóiratnál szerkesztő, fotóriporter és 1999–2002 között a Kreatív marketing szaklapnál képszerkesztő, fotórovat vezető.^[1] 2002-től nyolc éven át a fotográfia speciális területén tevékenykedett: a magyar Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a miniszterelnök fotó-dokumentációs osztályát vezette,^[1] majd 2009-2010-ben annak vizuális kommunikációs szaktanácsadója volt.^[1] 2003–-tóla Szellemkép Szabadiskola fotóriporteri szaktanára.^[4] Tanít a Lumiere Filmiskolában is.^[5]

2010 óta a társadalmi kérdésekre különösen érzékeny, elkötelezett fotóművészként, projektszerűen tematikus, az égetően aktuális problémákra reflektáló szubjektív dokumentarista fotóesszé-sorozatokon dolgozik.^[3]

2010-től több száz fekete-fehér portrét és csoportképet készített a nyolcvanas-kilencvenes évek alternatív ellenkultúrájának emblematikus figuráiról, jellegzetes arcairól, illetve az ehhez a szubkultúrához kapcsolódó világ meghatározó szereplőiről. A több évig készített képanyagból Arcok címmel jelent meg fotóalbum (2016) a Capa Központ kiadásában, illetve a Deák Erika Galériában tárlaton is látható volt egy válogatás a kötet anyagából.^[3]

2017-ben, ipari környezetben, mindennapjaik helyszínén készített rendhagyó portréfotókat gáz- és olajmunkásokról. A 2015-ben született sorozat kulisszájaként az algyői gázüzem szolgált, ebben a közegben szokatlan módon, különleges beállításokban jelentek meg az évtizedekig az olajiparban dolgozó szereplők. A portrésorozat képeiből Szegeden Egy aranykor emlékei címmel rendeztek kiállítást.^[3] 2015-ben Roma test című sorozatában roma közéleti szereplőkről fotografált beállított, komponált portrépárokat, amelyekben szembeállította a romákkal kapcsolatos sztereotípiákat a „modellek” valódi életével, a világban betöltött valós pozíciójával. Ezekkel a véleményfotókkal megmutatta a negatív sztereotípiák abszurditását. Roma témájú képeivel több nemzetközi kiállításon vett részt, többek között láthatók voltak Prágában, és Berlinben. Ugyanebben az évben menekültekrő készített riport- illetve hírképszerű, hagyományos „migránsábrázolástól” eltérő megközelítésben, környezetben és életszituációban portrékat. A sorozat képei – a hosszú menekülést egy-egy percre megállítva – nem a menekülő „migránst”, hanem a menekülésre kényszerített ember tragikus tortúrájának egy viszonylag békés pillanatát rögzítették. A budapesti Köztársaság téren felvett sorozat képeit kiállították Zürichben, a képek meghívottként szerepeltek a Magnum csoport migrációval kapcsolatos fotóiból összeállított vándorkiállításon.^[3]

2017-ben portrésorozatot készített a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet légzésrehabilitációs osztály munkatársainak mindennapi, áldozatos munkájáról. A képek (Artner Szilvia interjúival) 2018-ban jelentek meg az Ápolók című kötetben, a Légzéssel a Lélekért Alapítvány kiadásában.^[3] 2017-től a Metropolitan Egyetem riportfotó specializáció vezetője.^[3][6][7]

Tematikus sorozatokban szűkebb környezetét, az egykor hírhedt, ma gyökeresen átalakulóban lévő budapesti Józsefváros jellegzetes helyszíneit járja be. Autonóm fotóriportjaiban – a Rákóczi téri vásárcsarnokot és a környék slumosodott, lepukkant utcáit használva kulisszaként –csoportos portrékon, meghökkentő zsáner „élőképeken” örökíti meg a környék sajátos mikrovilágát, atmoszféráját, jellegzetes figuráit. A VIII. kerület különleges hangulatát rendkívüli nézőpontból láttató képeiből 2018-ban a budapesti Goethe Intézetben mutattak be válogatást.^[3]

Fotóival számos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, munkásságát 2016-ban André Kertész-nagydíjjal jutalmazták.^[3] Szakmai szervezeti tagságai: Fotóművészek Szövetsége, Nemzetközi Újságíró Szövetség, Magyar Újságírók Országos Szövetsége.^[1]

A fényképezés mellett kipróbálta magát a művészet egyéb területein is: zenélt az I Love You zenekarban,^[8] és főszerepet játszott a Rám csaj még nem volt ilyen hatással című játékfilmben. A Reich Péter rendezte filmben egy Miklós nevű fényképészt alakít Marozsán Erika partnereként.^{[3][9][10][11]}

Első önálló kiállítását a nyolcvanas évek végén Moszkvában és Leningrádban készült, autonóm fotóriportjának képeiből rendezte a Tölgyfa Galériában. A kiállítás képanyagát Moszkvában is bemutatták.^[3]

• 2023
  • Salföld, Bányakert, Bebírók körkép^[13]
  • Budapest, Józsefváros, Rákóczi tér, VIII P^[14]
• 2022 Salföld, Bebírók^[15][16]

• 2021
  • Műcsarnok, Budapest, Kik vagyunk | Fotográfiák képzőművészekről (csoportos)^[17][18]
  • Budapest, Kiscelli Múzeum, Élet / Kép (csoportos)^[19]
• 2020 - „R., a Rákóczi tér vizuális naplója”^[20][21]
  • „Újpest 180”^[22]
• 2019
  • Oberwart (A) „Die Politik des Roma–Körpers“
  • Budapest, Nem Adom Fel, „Portrék“
  • Berlin, CLB Galery, „Acht“
  • Budapest, Liget galéria, „Amerika“
  • Berlin, „Átmenet”^[23]
• 2018
  • Luxemburg, (CinEst) „Roma Body Politics“
  • Budapest, Goethe Institute Nyolc^[24]
• 2017
  • Bukarest, ERIAC, „Roma Body Politics“
  • Budapest, Rákóczi téri csarnok, „Rákóczi tér“
  • Miskolc, Miskolci galéria „Nagy utazás“ (csoportos)
  • Budapest, Müszi galéria, „Menekültek“ kiállítás (csoportos)
• 2016
  • Budapest, Történeti Múzeum, „Gyerek Kor/Kép“ (csoportos)
  • Prága, Goethe intézet, „Roma ellenállás“ (csoportos)
  • Bécs, Westlicht galéria, csoportos kiállítás „Menekültek“
  • Zürich, photobastei, „Menekültek“ közös kiállítás a Magnum fotó ügynökséggel
• 2015
  • Szeged, Reök galéria, „Olajmunkások“
  • Budapest, Galery 8, „Roma test politikája“ („Roma test I. - Nincs ártatlan kép”)^[25][26]
  • Deák Erika Galéria, „Arcok“^[27]
  • Bálint ház, „Menekültek“
• 2012 - ASA galéria, „Oroszország“
• 2003 - Stúdió galéria „Magyar Narancs“
• 1999 - Moszkva, Magyar kulturális központ „Pétervár“
• 1998 - Bécs, Collegium Hungarycum „Magyar Narancs“
• 1996 - Eger, Ifjúsági ház galéria „Pétervár“
• 1995 - Hold galéria, „Pétervár“
• 1994 - Pozsony Magyar Kulturális Központ „Oroszország“
• 1993 - St. Luis, Public Policy Centers „Kafka Prágája“
• 1991 - Tölgyfa galéria „Leningrád“

• szerk.: Suzanne Mészöly, Bencsik Barnabás: Polifónia – A társadalmi kontextus mint médium a kortárs magyar képzőművészetben 1993. november 1-30. hely-specifikus művek és installációk, Fekete-fehér fotókkal., Budapest: Soros Alapítvány Kortárs Művészeti Központ. ISBN 963-04-5167-0 (1993) 
• Progresszív fotó, Déri Miklós (fényképészek között).szerk.: több: Időnk Eörsivel. Szellemkép. ISBN 978-963-7416-74-3 (1994) 
• Lugosi Lugo László, Déri Miklós (fényképészek között).szerk.: Nádori Attila: Fényképművészet, Fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált, Új Mandátum Könyvkiadó. ISBN 963-7476-30-X (1994) 
• Winkler Róbert, Déri Miklós.Sárosi Zoltán (fotók).szerk.: Csejdy András: Kutyaszorító, Fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrálva., Kozmopolisz Rt. ISBN 963-85321-0-6 (1995) 
• Keresztúry Tibor, Címlapfotó: Déri Miklós.szerk.: Parti Nagy Lajos: Reményfutam – Keleti kilátások. Budapest: Magyarnarancs.hu Lapkiadó Kft.. ISBN 963-002-899-9 (2000) 
• Kővári Mária, Zsidai Péter, Fotók: Déri Miklós, Hatlaczki Balázs. Ki van az álarc mögött? – Avagy ők is csak emberek, Fekete-fehér fotókat tartalmaz., Budapest: Prospero Communication Kft.. ISBN 963-229-631-1 (2006) 
• több, Déri Miklós (fényképészek között).szerk.: több: Időnk Eörsivel, Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. DVD-melléklettel., Budapest: Noran-Kiadó Kft.. ISBN 978-963-7416-74-3 (2007) 
• több, Déri Miklós (fényképészek között).szerk.: Niedermüller Edina: Kuncze – Az elnök barátai és pályatársai szemével, Színes fotókkal., WISE'N HOUSE INST. ISBN 978-963-06-2038-3 (2007) 
• Kis Péter, Déri Miklós (fényképészek között). Japánkert – Parkismertető, Fekete-fehér és színes fotókkal, illusztrációkkal., Budapest: Fővárosi Állat- és Növénykert (2009) 
• Gyurcsány a konyhában, Déri Miklós. Urbán Ádám (fotók). Gyurcsány a konyhában, Színes fotókkal gazdagon illusztrálva, Budapest: Novotrade Kft.. ISBN 978-963-08-8061-9 (2013) 
• szerk.: Oltai Kata: Arcok-Faces. Budapest: magánkiadás. ISBN 978-615-80232-9-0 (2016) 
• Artner Szilvia, Déri Miklós. Ápolók – A IV-es osztály, Színes fotókkal illusztrált, Budapest: Légzéssel a Lélekért Alapítvány. ISBN 9786150018690 (2018) 
• Déri Miklós.szerk.: Kincses Károly: Csak Képek. Budapest: Városháza Könyvek, 104. o.. ISBN 9789639669734 (2023) 

• 2003/1-2 - Fotóművészet interjú: A riporterek szerint művész vagyok, a művészek szerint riporter – Beszélgetés Déri Miklóssal^[2]
• 2015/4 - Fotóművészet interjú: A média átalakulása át fogja értékelni a fotós szerepét – Beszélgetés Déri Miklós fotóművésszel^[28]
• 2017 - Így kell hősöket faragni^[29]
• 2016
  • Meztelenül védik a ligetet^[30]
  • Előítéletek helyett^[31]
• 2015
  • Pengeéles arcképcsarnokot állított^[27]
  • Kit látsz, ha egy romára nézel?^[32]
  • Feketén–fehéren^[33]
  • Maniere^[34]
  • Egy csipetnyi Amerika a Tisza-parton^[35]
  • Poszttraumás ellen-arcképrezsim^[36]

• André Kertész Nagydíj 2016^[37][38]
• Budapest ösztöndíj, oklevél, 2017
• Józsefvárosi kultúráért kitüntetés 2021^[39]

• Unoka Zsolt: Déri Miklós portréiról. Artmagazin, 2015. január 16. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Farkas E. Lina: „A jövő változik, és én szeretem a változást, annak minden hozadékával együtt”. Nők Lapja, 2020. szeptember 3. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Vágvölgyi B. András: Déri Miklós élete és kora. Dunszt.sk, 2020. március 29. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Székely Ilona: Rákóczi téri anzix - Déri Miklóssal a világ körül. Jelen, 2020. augusztus 30. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)

• Csider István Zoltán: „Tényleg fogadjam el a menekült kisfiútól az édességet?”. NOL.hu, 2015. augusztus 21. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Szily László: Fantasztikus képeket lőtt a Rákóczi téri vásárcsarnok árusairól. 444.hu, 2017. szeptember 16. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Nagy Dániel: „Vizuális napló” Józsefvárosról. Józsefváros, 2020. március 23. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Erdős Virág: Evangélium és biodiverzitás – Déri Miklós fotójához. Litera.hu, 2020. december 14. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Németh Gábor: A fekete esernyő – Déri Miklós fotójához. Litera.hu, 2020. december 23. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Németh Gábor: Szintén zenész? - Déri Miklós arcképeiről. Litera.hu, 2015. január 17. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)
• Déri Miklós. Deák Erika Galéria. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)