Cécile Stanislas Xavier de Girardin
Született	1762. január 19.[1][2][3][4] Lunéville
Elhunyt	1827. február 26. (65 évesen)[1][2][5][4] former 2nd arrondissement of Paris[6]
Állampolgársága	francia
Gyermekei	Ernest Stanislas de Girardin
Szülei	René-Louis de Girardin
Foglalkozása	zenész politikus katonatiszt tisztviselő
Tisztsége	elnök (1790. június 27. – 1791. november, general council of Oise) member of the Tribunat (1799. december 25. – 1807. augusztus 19.) Deputy of Seine-Maritime (1809. január 7. – 1827. február 27.) Prefect of Seine-Maritime (1812–1815) elnök (1812–1814, Académie des sciences, belles-lettres et arts de Rouen) Prefect of Seine-et-Oise (1815–1816) Prefect of Côte-d'Or (1819–1820)
Kitüntetései	a francia Becsületrend parancsnoka Royal Order of the Two-Sicilies Szent Anna-rend
Sírhelye	Père-Lachaise temető (28) Grave of Girardin
A Wikimédia Commons tartalmaz Cécile Stanislas Xavier de Girardin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cécile Stanislas Xavier de Girardin gróf [ejtsd: zsirarden] (Lunéville, 1762. január 25. – Párizs, 1827. február 27.) francia katonatiszt és politikus.

A forradalom kitörésekor kapitány volt egy dragonyos ezredben. Mint a nemzetgyűlés tagja eleinte a jobbpárthoz csatlakozott, de később a király buzgó híve lett. Emiatt börtönbe került, melyből kiszabadulva, 1798-ban Oise département prefektusa lett. Megismerkedvén Joseph Bonapartéval, elkísérte őt Nápolyba és Spanyolországba, ahol dandártábornokká és a király első istállómesterévé nevezték ki. Visszatérve Párizsba, a törvényhozó testület tagja és prefektus lett. A Bourbonok megfosztották hivatalától és csak 1819-ben lett a Côte-d’Or megye prefektusa, amely állását azonban 1820-ban ismét elvesztette azért, mert mint a kamara tagja (1819-től), a kormány ellenzékéhez tartozott.

• Lettre sur la mort de J.J. Rousseau (Párizs, 1824);
• Mémoire, journal et souvenirs (uo. 1828, 2 kötet).

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X