Apja Czibulya János (1816–1893) Gyerk község jegyzője, adópénztárnok, anyja Benkovics Anna (1815–1859).[1] Felesége Czechner Anna (1854-1913) volt.
Jogi tanulmányait Pesten és Bécsben folytatta. 1875-ben Hont vármegye szolgálatába lépett. Előbb tiszteletbeli aljegyző, majd 1876-tól a Bozóki járás főszolgabírája, 1896-tól Hont vármegye alispánja lett,[2] majd 1906-ban országgyűlési képviselő volt.
1899. október 10-én Czibulya László Hont vármegye alispánja, Czibulya Gyula esztergomi hercegprímási uradalmi felügyelő és leszármazottaik valamint Czibulya Vilmos vámosladányi római katolikus plébános[3] nevük "Czobor"-ra változtatása mellett "nemespanni" előnévvel magyar nemességet kaptak.[4]
A Hontvármegyei Gazdasági Egyesület működtetésében gyümölcsészeti szakemberként vett részt. 1879-ben egy csábrági majálison alapította meg a Bozóki Járás Gyümölcstermesztő Egyletét. 1884-ben alakította meg a Felsőhontmegyei Gyümölfatenyésztő Egyletet. 1906-ban belépett az Országos Magyar Kertészeti Egyesületbe, ahol rövidesen alelnök, majd 1919-1932 között az Egyesület elnöke lett. Az intenzív, belterjes földművelés szószólója. A magyar kertészet, különösen a gyümölcstermesztés érdekében fontos irányító és szervező munkát fejtett ki.