Cukortartó

Ezüst cukortartó, 1795 körül

A cukortartó kristálycukor vagy kockacukor tárolására, illetve a portól és nedvességtől való megvédésére szolgáló edény. Készülhet kerámiából, fémből, üvegből, porcelánból.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Magyarországon

Magyarországon a 17. század elején a gazdag háztartásokban már az asztali készlet része volt a rézből vagy ezüstből készített cukortartó, ekkor még nádmézpornak való edény megnevezéssel.[1] Az edény használata szélesebb körben a 18. században terjedt el.[2] Az Erdélyi magyar szótörténeti tár 1719-es dátummal hozza a baldog kave vagy czukor tartó kifejezést,[3] de még 1796-ban is előfordult a nádméztartó iskátulya megnevezés.[4]

Az 1718-ban alapított szoldobágyi üveghuta 1727-től kezdve gyártott cukortartót,[5] a tatai fajanszgyár termékei között szintén szerepelt a 18. században.[6] Magyarország első porcelángyárában, Telkibányán a termelés beindulásától, 1831-től gyártottak cukortartót.[7]

Egy 2014. szeptember 1-jén hatályba lépő miniszteri rendelet szerint a közétkeztetésben az étkezőasztalon cukortartó nem helyezhető el.[8]

Hivatkozások

Commons:Category:Sugar bowl
A Wikimédia Commons tartalmaz Cukortartó témájú médiaállományokat.
  1. ↑ Borbély Ákos – Monory Zénó – Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar: A cukorgyártás két évszázada Magyarországon. Budapest: Akadémiai. 2013. 33. o. ISBN 978 963 05 9446 2  
  2. ↑ Magyar művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky Sándor. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 68 7  
  3. ↑ Erdélyi magyar szótörténeti tár I. Gyűjt. és szerk. Szabó T. Attila. Bukarest: Kriterion. 1975. 541. o.  
  4. ↑ Erdélyi magyar szótörténeti tár V. Gyűjt. és szerk. Szabó T. Attila. Budapest: Akadémiai. 1993. 227. o.  
  5. ↑ Takács Béla – Veres László: A szoldobági és szelestyei üveghuták története II. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLI. évf. (2002)
  6. ↑ A magyar kerámiaművesség ezer éve. Tata: Kuny Domokos Múzeum. 1996. = A Kuny Domokos Múzeum időszaki kiállításainak katalógusai, 1. ISBN 963 7110 24 0  
  7. ↑ Katona Imre: Az első magyar porcelángyár, Telkibánya. Herman Ottó Múzeum: (kiadó nélkül). 1986. = Borsodi kismonográfiák, 24. ISBN 963 01 7003 5  
  8. ↑ Az emberi erőforrások minisztere 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról. Magyar Közlöny, 61. sz. (2014)