Császárné Dobrovits Dorottya (Budapest, 1941. június 15. – Budapest, 1988. június 26.) magyar művészettörténész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1979).

1959-ben érettségizett. 1964-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–művészettörténet szakán. 1964–1977 között az Országos Műemlékfelügyelőség (OMF) Tudományos Osztálya, majd Terv- és Koordinációs Osztálya tudományos munkatársa volt. 1973–1976 között az MTA–TMB-n Garas Klára aspiránsa volt. 1977-ben Ausztriában tett tanulmányutat. 1977–1988 között a Szépművészeti Múzeum muzeológusa és tudományos főmunkatársa volt. Öngyilkos lett.

Szülei: Dobrovits Aladár (1909-1970) művészettörténész, egyiptológus, muzeológus, egyetemi tanár és Dömötör Tekla (1914–1987) néprajzkutató, néprajztudós voltak. 1964-ben házasságot kötött Császár Lászlóval (1933–2008), aki építészmérnök, építészettörténész, az MTA doktora volt.^[5] Fia: Császár Péter (1967–).

Sírja a Farkasréti temetőben található (619-es jelű fülkék („F")-1274).^[6]

• Hazai műemlékek és régi épületmaradványok jegyzéke (Magyar Műemlékvédelem, 1970. 4. sz.)
• Virágos deszkák művészete (Magyar Panoráma, 1971)
• A magyar műemléki nyilvántartás története (Magyar Műemlékvédelem, 1972. 2. sz.)
• A csatkai volt pálos templom építészeti problémái (Építészeti és Építéstudományi Szemle, 1973. 1. sz.)
• A műemlék élete és funkciója Ausztriában (1976, Építészeti és Építéstudományi Szemle, 1977. 3. sz.)
• Építési gyakorlat és építőművészet szintézisproblémái a magyarországi barokk építészetben (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1978)
• Adatok Balatonfüred XVIII. századi építészetéhez (Veszprémi Múzeumi Évkönyv, 1979)
• A római Il Gesù templom építészettörténeti problémái (Acta Technica, 1979)
• Székesfehérvár ZaIka Máté u. 6. késő románkori lakóház (Műemlékvédelem, 1979)
• Székesfehérvár, székesegyház. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Budapest, 1982; 3. bővített kiadás: 1993)
• Középkori falak (Múzsák, 1983)
• A római Gesù-templom építészeti kapcsolatai (Építés- építészettudomány, 1983)
• Építkezés a 18. századi Magyarországon. Az uradalmak építészete (Monográfia; Művészettörténeti füzetek. 15. Budapest, 1983)
• Ganna. Plébániatemplom és mauzóleum (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Budapest, 1984)
• Pápa. Római katolikus nagytemplom. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Budapest, 1984; 2. átdolgozott kiadás; 1998)
• Piranesi Prima Parte-kötetéről – ritka budapesti alkotások alapján. (Művészettörténeti Értesítő, 1990)
• Piranesi. Sajtó alá rendezte: Czére Andrea. (Az Építésügyi Tájékoztató Központ kiadványa. Budapest, 1993)
• A budai és pesti orvosi egyetemek XVIII. századi tervei (Műemlékvédelem, 1994)
• A komáromi „iszonyú Spectaculum.” (História, 2011)

• A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Építészettörténeti Pályadíja (1969)
• Szocialista Kultúráért Érdemérem (1972)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu

• Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
• Bodó-Viga: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8