Csáky István
Született	1635. április 15.[1] Szendrő[1]
Elhunyt	1699. december 4. (64 évesen)[1] Lőcse[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Lónyay Margit (1654. január 6. – 1670. július 27.)[2] Melith Klára (1671. november 14. – 1685)[2]
Gyermekei	Csáky Krisztina Csáky Mária Klára Csáky Imre Csáky Mihály Csáky Miklós Csáky György Csáky Zsigmond Csáky Tamás Csáky István
Szülei	Forgách Éva Csáky István
Foglalkozása	kamarás politikus
Tisztsége	Bereg vármegye főispánja (1662–1689) Szepes vármegye főispánja (1670 – 1699. december 4.) a Magyar Királyság országbírája (1687. december 9. – 1699. december)
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő 1687. december 17. – 1699. december 4.
Előd	Draskovich Miklós
Utód	Batthyány Ádám
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáky István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk az országbíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Csáky István (egyértelműsítő lap).

Körösszegi és adorjáni gróf Csáky (X.) István (Szendrő, 1635. április 15. – 1699. december 4. vagy 7.) császári és királyi valódi belső titkos tanácsos, kamarás és országbíró.

Udvarhoz hű főúri család sarja, Csáky (VIII.) István (1603–1662) tárnokmester és Forgách Éva (†1639) fia. A család oldalágainak kihalásával ő a Csáky-nemzetség ma élő tagjainak őse. Három nejétől 44 év alatt 26 gyermeke született, közülük hárman halva jöttek a világra, s az ismert (alább közölt) 23 gyermek közül is néhányan hamar elhaláloztak. A magyar katolikus arisztokrácia egyik vezető személyiségének gyermekei közül 2 bíboros lett, négyen apácák és két fia Rákóczi hű katonái lettek.

Első felesége Lónyay Margit (†1670. július), Lónyay Zsigmond beregi főispán leánya, Telegdi István özvegye volt, kit 1654. január 7-én vezetett oltár elé. Gyermekeik:

• Krisztina (1654. november 4. – 1723. április 25.)
• Zsuzsanna (1656. szeptember 29. – 1666 után)
• Ilona (1658. Úrnapján, †gyermekként)
• Mária (1660. október 2.)
• Éva Franciska (1662. január 3. – 1729. február 4.)
• Anna (1663. január 23.)
• Zsigmond tárnokmester (1665. szeptember 20. – 1738. június 8.)
• Borbála (1667. június 18. – 1708 után)
• István (1669. április 23. – 1725. december 17. előtt)

Másodszor 1671. november 14-én házasodott: a református Melith Klárát (†1684. november) vette feleségül, aki hamarosan katolizált. A tőle született gyermekek:

• Imre (1672. október 28. – 1732. augusztus 28.)
• Klára (1673. október 22. – 1712. november 6.)
• György, előbbi ikertestvére (1673. október 22., †kisdedként)
• Tamás (1675. január 29. – 1705)
• (György, 1675. július 2-án halva született)
• Mihály (1676. október 29. – 1757. december 7.)
• György (1677. október 27. – 1742)
• László (1678. szeptember 26., †ifjan)

Harmadszor, 1689. augusztus 3-án Barkóczy Máriával, helyettese, gróf Barkóczy Ferenc vicegenerális leányával kötött házasságot. Gyermekeik:

• Ádám (1691. május 8., †ifjan)
• (Egy halva született gyermek)
• Erzsébet (1693. április 4., †kisdedként)
• János (1695. június 17. – 1695. június 20.)
• Ferenc (1697. május 12., †gyermekként)
• Miklós (1698. december 5. – 1757. május 31.)

Iskoláztatásáról kevés és bizonytalan adat van. Birtokai döntő részben a Felvidéken voltak. Majd harminc éven keresztül Bereg vármegye főispánja volt 1659 és 1689 között. 1662 és 1679 között szatmári és tiszántúli főkapitány volt. 1670-től haláláig Szepes vármegye örökös főispánja volt.

1682. február 16-tól felső-magyarországi kerületi főkapitány haláláig. 1683-ban részt vett Bécs felmentésében, miközben szepességi birtokait Thököly kurucai feldúlták.

1687-ben Antonio Caraffa sikertelenül próbálta gyanúba keverni az eperjesi vésztörvényszék előtt, az országgyűlésen ugyanakkor őt választják a hirtelen elhunyt Draskovich Miklós országbíró utódává.

Bereg vármegye főispáni és Szatmár várának főkapitányi címét is viselte.

1663-64-ben levelezésben állt Zrínyi Miklóssal.^{[mj 1]} Zrínyinek öt Csákyhoz írt levele ismert. Csáky 7 levelet írt Zrínyinek. Ezeket a leveleket ki is adták.^{[mj 2]}

A családi Zöld-könyvbe irt följegyzésein kívül 28 darab levele fiához Imre kalocsai érsek és bíbornokhoz a lőcsei nemzetségi levéltárban őriztetik.

Levele 1684. február. 23. Esterházy Pálhoz (Tört. Tárban 1886.)

Filozófia történeti érdekesség a "Politica philosophiai okoskodás szerint való rendes életnek példája" című műve, amelyben az uralkodó és az egyén erkölcsös életvitelének szabályait elemzi. Műve az erkölcsfilozófiai irodalom egyik érdekes műve.^{[mj 3]}

• Politica philosophiai Okoskodás-szerint való rendes életnek példája. 1664–1674; szöveggond., bev., jegyz. Hargittay Emil; Argumentum, Bp., 1992

1. ↑ 1669-ben Zrínyi Péter is ott volt egyik gyerekének szepesvári keresztelőjén.
2. ↑ Zrínyi Miklós összes művei. Kiadja Csapodi Csaba, Klaniczay Tibor Budapest, 1958.
3. ↑ Hargittay Emil az Irodalomtörténeti közlemények 1986-os számában elemzi Csáky István filozófiai művét.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672–1732). Kalocsa, 1933. 29–34.
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.  

• Rottal János levelezése Csáky Istvánnal és Ferenccel; sajtó alá rend. Barta M. János; MTA BTK, Bp., 2017 (Lymbus kötetek)