PROFILPELAJAR.COM

	Csufut-Kale
	Чуфут-Кале, Çufut Qale, קלעה
	Az erőd barlangjai
Ország	Ukrajna; Oroszország
Mai település	Bahcsiszeráji járás; Bahcsiszeráj;
Épült	5-6. század
Állapota	rom
	Elhelyezkedése
	Csufut-Kale Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 44° 44′ 28″, k. h. 33° 55′ 28″44.741111°N 33.924444°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 28″, k. h. 33° 55′ 28″44.741111°N 33.924444°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csufut-Kale témájú médiaállományokat.

Csufut-Kale (ukránul: Чуфут-Кале, krími tatárul: Çufut Qale, héberül: קלעה) középkori erődváros a jogilag Ukrajnához tartozó, orosz megszállás alatt álló Krím félszigeten. Körülbelül 2,5 km-re keletre található Bahcsiszeráj városától, a Krími Tatár Kánság egykori fővárosától. Neve a krími tatár nyelvből származik, jelentése zsidó erőd (çufut - zsidó, qale - erőd). Az erődváros évszázadokon át a krími karaiták központjaként szolgált.^[1]

Névváltozatok

Чуфут-Кале (átírva Csufut-Kale) formában kerül említésre a szovjet tudományos irodalomban, valamint a 19. század második felétől a posztszovjet korszakig terjedő karaita szerzők orosz nyelvű műveiben, köztük Szeraja Sapszal publikációiban;^[2]
a Джуфт Кале (Dzsuft Kale) formát a modern krími karaita vezetők használják, azzal érvelve, hogy ez a város eredeti neve, amely a török kettős erőd kifejezésből származik, de az idő múlásával helytelen, de könnyebben kiejthető névvé vált, és Csufut-Kale (Чуфут Кале) vagy Csuft-Kale (Чуфт Кале); formában terjedt el;^[3]
Qırq Yer, Qırq Or, Kyrk-Or, Gevher Kermen Çufut-Qale, Çıfut-Qalesi, valamint Orda-i muazzam Kirkyir voltak az erőd tatár nevei a Krími Tatár Kánság idején;^[4]
A karaiták gyakran csak Kala (קלעה, кала), azaz erőd néven hivatkoznak rá;
Sela Yuhudim (Hebrew: סלע יהודים), azaz a zsidók sziklája volt a megnevezése a 19. század első feléig a karaita szakirodalomban;^[5]
Sela ha-Karaim (סלע הקראים), azaz a karaiták sziklájaként nevezik a krími karaiták a 19. század második fele óta.

Története

A kutatók véleménye nem egységes a város létrejöttének idejével kapcsolatban. A város valószínűleg egy erődített település volt az 5. vagy a 6. században a Bizánci Birodalom perifériáján. Mások azon a véleményen vannak, hogy az erődített települést a 10-11. században alapították. Történelmének korai szakaszában főleg alánok lakták, akik a Krímbe a Kr. e. 2. századtól kezdtek behatolni. A Krím hegyvidékén letelepedve az alánok felvették a kereszténységet. Írásos forrásokban a barlangvárost a 13. században említik Kyrk-Or (negyven erődítmény) néven, ez az elnevezés egészen a 17. század közepéig megmaradt. 1299-ben Nogaj kán tatár hordái rajtaütöttek a félszigeten. Kyrk-Ort ezután bizánci katonákkal erősítették meg. A jól védhető erőd ellenállt a tatárok közvetlen rohamainak, akik aztán három napon és éjszakán át hangos muzsikával zavarták a védőket. A negyedik reggel a védők már túlságosan kimerültek voltak ahhoz, hogy egy újabb támadást visszaverjenek, és a legtöbbjüket lemészárolták. Miután a várost elfoglalták, a tatárok itt helyezték el helyőrségüket. A 15. század fordulóján a tatárok karaita kézműveseket telepítették az erődítmények keleti vonala elé, akik egy második védőfalat építettek településük védelmére, így jött létre a saját városrészük.

A 15. században I. Háddzsi Giráj krími kán felismerve az erőd előnyeit, a város régi részeit megerősített rezidenciájává alakíttatta át. Az Arany Horda veresége után a Krími Kánság jelentősen megerősödött. Kyrk-Or mint erődítmény jelentősége csökkent, és I. Mengli Giráj krími kán fővárosát Bahcsiszerájba költöztette. Az óváros Bahcsiszeráj fellegváraként szolgált és az arisztokrata foglyok fogvatartásának helye maradt, és mindvégig közvetlenül a kán irányítása alá tartozott.^[6] A 17. század közepén a tatárok elhagyták Kyrk-Ort. Csak a karaiták és számos krimcsak család maradt ott a kánság más városaiban érvényes zsidóellenes korlátozások miatt.^[7] A tatárok a karaitákat zsidóknak tekintették, ezért a város fokozatosan elnyerte Csufut-Kale nevét, ami törökül a negatív és megvető jelentéssel bíró zsidó erődöt jelentett.

A Krím 18. század végi meghódítását és az Orosz Birodalomba való felvételét követően az erőd lakói a félsziget bármely részén élhettek. Ettől kezdve Csufut-Kale elhagyatottá vált. A 19. század közepére a város kiürült. A különleges hangulatú helyre 1886-ban a cári család is ellátogatott.

Legendák

A helyről több legenda szól. Az egyik szerint azért nevezték Qırq Yernek, mert I. Mengli Giráj krími kán vagy Toktamis kán, az Arany horda vezetője a város alapítójaként negyven karaita családot telepített ide, és tiszteletükre nevezték el a várost a negyven hely jelentésű Qırq Yernek.

Egy másik legenda, amelyet a karaiták népszerűsítettek szektájuk ókori eredetének bemutatása érdekében, azt mondja, hogy a karaitákat az első száműzetés idején telepítették ide Perzsiából. A város korai betelepülői nagy hatást gyakoroltak szomszédaikra, a kazárokra. Abraham ben Szamuel Firkovics hakam, aki nagyon ügyesen hamisította az epitáfiumokat és kéziratokat, úgy tett, mintha feltárta volna a közös korszak 6. évéből származó Csufut-Kale-i sírkövek temetőjét, és felfedezte Sangari sírját, amelyet még mindig bemutatnak a karaiták a turistáknak. Harkavy szerint azonban nem látható 1203-nál korábbi sírfelirat a város temetőjében, amelyet a jeruzsálemi után Jósafát völgyének neveznek, a síremlékek pedig nem a karaitáké, hanem a krimcsák nevű régi rabbinita telepeseké. Az erőd ezektől függetlenül azonban már a 7. században létezett, Abu l-Fidá a már említett Qırq Yer néven említi.^[8]

Galéria

Az erődítmény és a város alaprajza
Csufut-Kale a völgy felől
Az erőd és a kenesák a sziklafal aljáról nézve
Két kenesa, azaz karaita zsinagóga
Hagyományos épületek
A barlangok belseje
Kilátás a vár tetejéről
Toktamis kán lányának türbéje^[9]
A türbe belseje

Jegyzetek

↑ Dunn, Lloyd: Út Csufut-Kaléba. A Wang folyó versei. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
↑ Aibabina, Elena A. (2018. május 2.). „Carved Stones of Chufut-Kale Ancient Fortified Settlement”. Povolzhskaya Arkheologiya (The Volga River Region Archaeology) 1 (24), 150–167. o. DOI:10.24852/pa2018.2.24.150.167. ISSN 2306-4099.
↑ Крымские караимы (составитель – К. А. Ефетов) » КАРАИМ, КАРАИМЫ, КАРАИ, КРЫМСКИЕ КАРАИМЫ, Crimean Karaites, Karai, ДЖУФТ-КАЛЕ, ЧУФУТ-КАЛЕ, тюрки, этнос, культура, Общественная организация региональная Национально-культурная автономия крымских караимов Республики Крым, Ассоциация крымских караимов, коренной народ Крыма, кенаса, Ветхий Завет.. karai.crimea.ru. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
↑ Tunman, Johann. Crimean Khanate [1784] „In the west end of the valley Bakhchisaray, half an hour from the city, is a place with 120 roads, with a castle on a high cliff. Now it is simply called Qale (fortress) or Chifut-Qalesi (Jewish Fortress), as it is populated only by Jews Karaite sect.”
↑ Чуфут-кале - это... Что такое Чуфут-кале? (orosz nyelven). Словари и энциклопедии на Академике. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
↑ Bánkúti, Balázs. A Krím földrajzi nevei – DIPLOMAMUNKA [2016]
↑ Крымский аналитик - История Крыма. Крымчаки пещерных городов Чуфут-Кале и Мангупа. www.agatov.com. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
↑ Karaites of Crimea: History and Present-Day Situation in Community. web.archive.org, 2017. július 4. [2017. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 6.)
↑ Chufut-Kale | Bakhchysaray, Ukraine Attractions (angol nyelven). Lonely Planet. (Hozzáférés: 2021. április 6.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chufut-Kale című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.