A csoroszlya (4) a hagyományos szántásnál használt eke része
A csoroszlya vagy kés, hosszúvas, az ekevas elé szerelt, cserélhető acél vágóél.
Feladata, hogy a fordítás előtt az élével a talajt a barázda teljes mélységében felhasítsa, ezáltal a szántáshoz szükséges vonóerő-igényt csökkentse, az ekét vezesse, egyenesben tartását, és irányítását megkönnyítse. Kötött, vagy gyökerekkel sűrűn átszőtt talajon használnak tárcsa alakú, forgó csoroszlyát is. Ennek az éltartóssága jobb, mivel a kopófelület nagyobb (hosszabb él kopik, nem olyan sűrűn kell cserélni), nem akad be olyan könnyen és így törésre kevésbé hajlamos.
Tárcsa alakú (esetenként kettős) forgó csoroszlyát alkalmaznak vetőgépeken is, a magárok kialakítására. A modern ekéken is alkalmazzák, mai megnevezése: előhántó.
Csoroszlyás eke korai ábrázolása, egy ősi angolszász miniatúrán
Mivel a csoroszlya a használat közben teljesen elkopik, a maradványa teljesen hasznavehetetlen. A „vén csoroszlya” kifejezés ezért a gyenge, idős nők szinonimájává is vált.
Közmondások
Vargához viszi a csoroszlyát élesíteni.
Aki szántani akar, nézze meg a csoroszlyáját.
Idővel a csoroszlya is elkopik.
Csoroszlya a magyar költészetben
„Mert amint a nőstény ölre ment s birokra,
Megszorítja torkát Toldi két marokra;
Csak kifordul körme a fiú nyakából,
Kifogy minden erő a horgas-inából.
Szeme is kidülled, véres könnyel telve,
Mint egy nagy csoroszlya, lóg ki zöldes nyelve:
Nem kiment belőle, bennszorult a pára,
Ahogy eltátotta, úgy maradt az álla.”
– Arany János: Toldi (részlet)
„Mi haszna, hogy a csoroszlya
Az ugart fölhasogatja?
Hogyha magot nem vetsz bele,
Csak kóróval leszen tele.
Hej kisleány, pillantatod
Mélyen a szivembe hatott;
Mint a földet a csoroszlya,
Azt keresztűlhasogatta. ”
– Petőfi Sándor: Mi haszna, hogy a csoroszlya.. (részlet)
Csoroszlya ábrázolása a magyar települések címerképeiben
