Csordás Elemér

Csordás Elemér
SzületettCsordás Elemér Vilmos Sándor
1882. május 28.
Budapest
Elhunyt1956. május 23. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaKomócsy Mária
(h. 1910–1916)
Zákó Mária Maja
(h. 1927–1956)
Foglalkozásaorvos
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1906)
SablonWikidataSegítség

Csordás Elemér, teljes nevén Csordás Elemér Vilmos Sándor (Budapest, 1882. május 28.[1] – Budapest, 1956. május 23.)[2][3] orvos, Budapest tisztifőorvosa, egészségügyi főtanácsos.

Élete

Csordás István (1849–1927) államvasúti hivatalnok és Hoffmann Vilma fiaként született. A Budapesti Református Főgimnáziumban érettségizett (1900). Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1906-ban szerezte meg orvosi oklevelét. 1906 és 1912 között az Elme- és Idegkórtani Klinika gyakornoka, majd tanársegéde volt Moravcsik Ernő mellett. 1912-től 1919-ig a Székesfővárosi Központi Fertőtlenítő Intézet aligazgatója volt. Ez idő alatt megszervezte az Intézet átköltöztetését a Váci úti épületbe, mely jelenleg a NNGYK kezelésében áll. Az első világháború idején katonaorvosként teljesített szolgálatot és járványkórház parancsnok volt. 1919 februárjában kinevezték a Fertőtlenítő Intézet igazgatójává.[4] Ugyanezen év végén felmentették a fertőtlenítő intézet vezetésének kötelezettsége alól és áthelyezték a tisztifőorvosi hivatalba. 1923 áprilisában tisztifőorvos-helyettes, 1926 októberében tisztifőorvos lett Végh János főorvos utódjaként. Kiváló érdemeket szerzett a főváros közegészségügyi viszonyainak rendezésében, nagy irodalmi szakműködést fejtett ki. 1927-ben egészségügyi főtanácsosi címet kapott. 1948-ban nyugalomba vonult.

Első felesége Komócsy Mária volt (1910–1916), akitől elvált.[5] Második házastársa bajsai Zákó Mária Maja (1896–1978) volt, akit 1927. június 14-én Budapesten vett nőül.[6]

Főbb művei

  • A socialhygiénés problémák megoldása a Székesfővárosban (Budapest, 1927)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. A magyar feltámadás könyve 1919–1930. Szerk. Kerkápoly M. Emil., Európa Nyomda, Budapest, 1930.
  • Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. ISBN 963-901-593-8