A Csokonai RendezvényházBudapest XV. kerületének kulturális, közművelődési és sportéletét összefogó intézményi központja. A XV. Eötvös utca 64-66. szám alatt található épületben egyszerre művelődési ház és közművelődési adminisztratív központ is található.
Csokonai Kulturális Központ
Csoki
Becenév:"Csoki" Korábbi nevek:Csokonai Művelődési Ház, Csokonai Kulturális és Sportközpont, Rákospalotai Ipartestület székháza
Az épület eredetileg a Rákospalotai Általános Ipartestület székházaként épült 1912-ben Nagy János tervei alapján.[1] Az ipartestület székháza már kezdettől helyszíne volt Rákospalota kulturális életének, később felépült színházterme lényegében az egyetlen nagy befogadóképességű terem volt a község, majd a város területén. 1946 és 1949 között több lépcsőben megszüntették az ország ipartestületeit, vagyonukat, ingatlanjaikat állami tulajdonba vették[2] - erre a sorsra jutott a rákospalotai ipartestületi székház is 1948-ban.
1950, vagyis Nagy-Budapest létrejöttét követően Pestújhelyből és Rákospalotából kialakított XV. kerület közművelődési központjaként a pestújhelyi ipartestület székházát jelölték ki (kezdetben József Attila Kultúrotthon, majd 1965-től Zalka Máté Művelődési Ház néven), ám már az első pillanattól kezdve volt igény rákospalotai művelődési otthon kialakítására is. Az Eötvös utcai épület kezdetben a hadkiegészítő parancsnokság kerületi székháza volt, majd társbérletben működött benne művelődési ház, mígnem a teljes épületet birtokba nem vehették.
A Csokonai létrejöttének pontos dátumát azért nem ismerjük, mert az 1956-os forradalomban az erre vonatkozó iratok elvesztek, az 1958-ban kért pótlásukkor pedig minden irat 1958-as dátummal lett kiállítva, holott a művelődési ház akkor már évek óta működött. Az alapítás legvalószínűbb éve 1954, a névadásé pedig 1955, Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója.[3]
Csokonai MikroklubCsokonai Mikroklub
A Csokonaiban 1968-ban saját nyomdát alakítottak ki, ami a mai napig működik, így a művelődési ház és az intézményhálózat számos kiadványa (brosúrák, könyvek) helyben készülnek.[3] 1982-ben[4] kezdett kialakulni az a számítógépes klub, ami - még a PC-k megjelenése előtt, kezdetben a Commodore 64 és a Sinclair Spectrum gépekkel barátkozóknak nyújtott találkozási helyet tapasztalat- és fájlcserére. A rendszerváltás időszakáig egyre népszerűbb klub az informatikai ismeretek iskolarendszeren kívüli elterjedésének egy fontos helyszíne volt. Az 1990-es évek közepétől - elsősorban az internet elterjedésének hatására - az érdeklődés megcsappant, bár különböző kisebb klubok ma is működnek az intézményben, ahogy retró kiállítások is vannak időről időre mind a mai napig (ilyen például a fYaNIca is).
2015 április 1-től a kerület kulturális és a sport- szabadidős intézményhálózatát egyesítették, a Csokonai Művelődési Központ neve Csokonai Kulturális és Sportközpontra változott.[5] Alig három évvel később, 2018. július 1-től a sportintézményeket ismét leválasztották, hozzácsatolták a Nyitott Ajtók Együttműködési Irodát, és az intézmény neve Csokonai Kulturális Központ lett.[6]
Tagintézményei
A Csokonai Kulturális Központhoz tartozó kerületi intézmények:[7]
Csokonai Művelődési Ház 1153 Eötvös utca 64-66.
Pestújhelyi Közösségi Ház 1158 Szűcs István utca 45.
Csokonai Kulturális Központ Könyvtára (volt: Pedagógiai Szakkönyvtár 1987-2012 , Dokumentumtár és Információs Központ 2012-2020 augusztus 24.) 1153 Bocskai utca 70-78.
Kozák téri Közösségi Ház 1154 Gábor Áron utca 58/c.
A Csokonai kiadványai általában az intézményhálózat tagjain keresztül jelennek meg (pl.: Rákospalotai Múzeum), az egyetlen saját kiadású lapja a Helyem Házam Palotám helytörténeti folyóirat. Rendszeresen megjelenő kiadványa volt még az Újpalotai Szabadidő Központon keresztül kiadott, évente 10 alkalommal megjelenő közéleti, kulturális folyóirat, az Újpalota2000, mely 1993 tavaszától 2008-ig jelent meg.[8]
Vezetői
A művelődési ház, illetve az intézményhálózat vezetői voltak:
Baracskai Sándorné, Báti Bódog, Bezerédi Erika (jelenleg is), Bodméri Géza, Bojti Imréné, Dózsa Emma, Gallai Géza, Gerő Lóránt, Padisák Mihályné, Száraz György, Török Virág, Tóth Lajos, Vas Károlyné[3]
Jegyzetek
↑Buza Péter: A Csokonai - A nép/és közművelődés intézménytörténete a XV. kerületben. (hely nélkül): Budapesti Művelődési Központ. 2005. 133. o.
↑Kaszás Marianne: Céhek, ipartársulatok, ipartestületek iratai. (hely nélkül): Magyar Országos Levéltár. 1996. 23. o. = Levéltári módszertani és oktatási füzetek,
↑Riersch Tamás: Kultúra és sport egy helyen. Életképek, V. évf. 5. sz. (2015. március 23.) 2. o.
↑Jónás Ágnes: [xvmedia.hu/23rfdsardw3r/uploads/2018/02/elet1802_0208.pdf Átszervezik a Csokonait.] Életképek, VIII. évf. 2. sz. (2018. február 8.) 2. o.
