Cselényi Pál, született: Czipfinger Pál József (Székesfehérvár, 1885. március 8.^[4] – Budapest, 1963. november 19.)^[5] magyar hitelintézeti igazgató, jogi doktor, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő.

Czipfinger Károly nyomdász és Szöllősi Anna római katolikus szülők gyermekeként született.^[4] Középiskolai tanulmányait a Jézus Társasága kalocsai főgimnáziumában végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán folytatott tanulmányokat, melyek végén ugyanott jogi doktorrá avatták.

Az első világháború kitörésekor mint tartalékos zászlós vonult be, és 1918 novemberében tartalékos főhadnagyként szerelt le. A háború alatt főleg az orosz harctéren szolgált, ahol számos ütközetben vett részt; miután harcképtelenné vált, a megszállt Szerbiában, a front mögött teljesített szolgálatot. Katonai érdemeiért több kitüntetést is szerzett: elnyerte a koronás arany érdemkeresztet, a bronz és a kisezüst vitézségi érmet, valamint a Signum Laudist és a Károly-csapatkeresztet.

Szakmai pályáját a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének jogi osztályán kezdte, onnan került a Nemzeti Hitelintézethez. Utóbbinak először a IX. kerületi fiókintézetét vezette, később az intézet főtitkárává, végül pedig igazgatójává lépett elő. Eközben számos külföldi tanulmányúton járt szerte Európában, különösen az északi államok fővárosait, s az ottani gazdasági viszonyokat vizsgálta.

Budapesten már korán bekapcsolódott a város társadalmi és egyesületi életébe. Egyik alapítója volt, s később országos elnöke lett a Keresztény Pénzintézeti Tisztviselők Országos Szövetségének, elnöke a csúcsszervezetként számos nemzeti-keresztény érdekképviseletet magában foglaló Magánalkalmazotti Szervezetek Nemzeti Blokkjának és a Mátyás Király Városi Társaskörnek; társelnöke a Budai Torna Egyletnek és a Pénzügyi Tisztviselők Sportklubjának.

1931-ben választották be Budapest főváros törvényhatósági bizottságába, a Keresztény Községi Párt programjával. A törvényhatósági életben főként szociális, pénzügyi és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott, több ilyen területeken működő bizottságnak, választmánynak is tagja volt. 1939-ben országgyűlési képviselőnek is megválasztották, mandátumát a Magyar Élet Pártja budapesti I. választókerületi listájáról nyerte el.

1925. május 23-án Budapesten feleségül vette Varga Klárát.^[6]

• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 17.
• Cselényi Pál oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 20.
• Cselényi Pál adatlapja a Petőfi Irodalmi Múzeum online adatbázisában; hozzáférés: 2023. október 20.

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Amíg városatya lettem. . . A főváros főtisztviselőinek és törvényhatósági bizottság tagjainak önéletrajzgyűjteménye fényképekkel. Szerk. György Endre. Bp., Globus, 1931.
• Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
• Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931.