Csűry Bálint

Csűry Bálint
Arcképe Muhi Sándor grafikus rajza
Arcképe
Muhi Sándor grafikus rajza
Született1886. február 13.
Egri
Elhunyt1941. február 13. (55 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiCsüry István
Foglalkozásanyelvész,
nyelvjáráskutató,
egyetemi tanár
IskoláiKolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1911)
SírhelyeDebreceni köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Csűry Bálint témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csűry Bálint (Egri, 1886. február 13.Debrecen, 1941. február 13.) nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért. 1938 után a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója volt.

Korai művein neve gyakran Csüri Bálint vagy Csüry Bálint alakban szerepel.

Életútja

Általános iskolásként 1891-ben kezdte el és 1897-ben fejezte be tanulmányait az Egri Református Elemi Népiskolában, ahol példás magaviselettel és jeles osztályzattal kimagaslott az osztálytársai közül. Csűry Bálint 1897-ben végezte el az V. osztályt, pontos okát nem tudni de négy évi várakozás után 15 évesen tovább folytatja tanulmányait 1901 őszén, amikor beiratkozik a Szatmárnémeti Református Kollégium V. osztályába.

Középiskolás éveiben is több jutalmat szerzett a kitűnő tanulmányi eredményeiért, ugyanis rendkívül szorgalmas és mindemellett bekapcsolódik az ifjúsági könyvtár tevékenységébe, az énekkar tagja, képviseli osztályát az ifjúsági segédegyletben. Mindezek mellett első évben három könyvet adományoz a könyvtárnak és a második legjobb eredménnyel ismét bebizonyítja, hogy a vidékről származó diák is lehet éltanuló. Kiváló tanulmányi eredménye és gyarapodó tekintélye következményeként az ifjúsági segélyegylet vezetőségének választásakor egyedül Csűryt választják meg könyvtárnoki minőségben, aki e tisztség mellett első tanulóként 1903-1904 között főtitkárként tevékenykedett. Ekkorra már a diáktársak között a tekintélye, megbecsülése egyértelmű, s a tanárok is elismerik tehetségét és képességeit egyaránt. Ő lesz a Kölcsey Önképzőkör alelnöke, amelynek tanári felügyelője Mártai Lajos okleveles magyartanár. Az 1904–1905-ös tanév végén jelesre érettségizett Csűry Bálint.

A középiskola elvégzése után Csűry Bálint Kolozsváron tovább folytatja tanulmányait, ahol 1911-ben magyar–latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1910-től 1932-ig a kolozsvári református kollégium tanára volt 22 éven át, egyidejűleg 1920–1921-ben a református tanítóképző intézetben, 1922–1923-ban a Marianumban is előadott. Pedagógusi munkájával párhuzamosan tovább tanult a kolozsvári egyetemen, s 1917-ben bölcsészdoktori képesítést szerzett. 1930-ban a magyar népnyelv tárgyköréből habilitált, és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára lett.

1932-ben nevezték ki a debreceni Tisza István Tudományegyetemre a magyar nyelvészet és a finnugor összehasonlító nyelvészet rendkívüli tanárává, majd 1934-ben rendes tanárrá lépett elő. Egy tanéven keresztül, 1937–1938-ban a bölcsészettudományi kar dékáni tisztségét is ellátta. 1938-tól haláláig az általa szervezett és alapított debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatója volt. Csűry szinte minden évben kiment Finnországba. Onnan küldi egyik levelét feleségének Magoss Erzsébetnek (1895–1964) aki az egri, majd mikolai református lelkész leánya volt. 1921. július 2.-án megszületett közös gyermekük Csüry István, aki felnőtt korában könyvtárigazgatóként dolgozott. (1947–1949, Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár)[1]

Debrecenben Csűry Bálint lakása a Péterfia utca 47. szám alatt volt. Itt dolgozott egy évtizednyi debreceni professzorsága alatt egészen haláláig, 1941. február 13-ig. Az egri református temetőben található Csűry Bálint szüleinek és testvérének síremléke is; Csüri Miklós (1852–1941) és neje Kádár Juliánna (1862–1901), valamint Vitéz Csüri Zsigmond (1884–1970), valamint Csüri Miklós veje, Gyene Károly (1899– 19–) és neje, Csüri Emma (1894–19–), fiuk, István (1933– 1934).

Munkássága

Tudományos munkássága homlokterében a magyar nyelvjárások kutatása állt. Érdeklődése és iskolateremtő módszertani kezdeményezései kiterjedtek a dialektológiai gyűjtés és adatfeldolgozás számos területére, emellett hozzájárult a hazai néprajzi és nyelvjárási gyűjtések összehangolásához is. Szervezőmunkája nyomán és vezetésével előbb Kolozsvárott, majd Debrecenben működtek a magyar nyelvjáráskutatás legfontosabb szakmai műhelyei.

Szamosháti gyűjtése és az eredményeként létrejött Szamosháti Szótár (1935–1936) amely a magyar tájszótárak legjobbjai közé

Szamosháti gyűjtése és az eredményeként létrejött Szamosháti Szótár (1935–1936) amely a magyar tájszótárak legjobbjai közé tartozik.

tartozik. Szülőfalujának, Egrinek, az ott beszélt nyelv ismeretére támaszkodva mintegy 25 évi gyűjtő, kutatómunka eredményeképpen kiadja legfontosabb művét, a Szamosháti Szótárt, melyben az európai népiségtudomány „Wörter und Sachen" (Szavak és tárgyak) elvét kiteljesítve, olyan szótárt alkotott, amely későbbi tájszótárak, regionális szótárak mintájául szolgálhatott. A szótár több mint ezer lapon felöleli a címben jelzett vidék szókincsének csaknem teljes anyagát és ezáltal nemcsak a szatmári népnyelv gazdag tárháza, hanem a nép életének, tárgyi környezetének, szellemi műveltségének tükrözője is. Mindezek mellett behatóan foglalkozott a Beregi-Tiszahát és az egykori Ugocsa vármegye magyarságának nyelvével, illetve az északi csángó települések nyelvjárásával is. Finn nyelvész kollégájával, Juha Artturi Kannistóval közösen dolgozta fel és adta ki az Yrjö Wichmann által összeállított moldvai csángó szógyűjteményt.

Munkásságának külön fejezete az 1938-ban Debrecenben létrehozott Magyar Népnyelvkutató Intézet, amely a „Csűry-iskola" legtehetségesebb hallgatóit tömörítette a mester köré, akiknek Csűry közlési lehetőségeket biztosított az 1939-ben megindult Magyar Népnyelv című folyóirat, az Intézet évkönyve és más intézeti kiadványok révén. Az egyetem legfontosabb feladatának a magyar népnyelv (főként a tiszántúli) tudományos vizsgálatát és a debreceni eredeti cívisnyelv szó tárának elkészítését tekintette.

Könyvei mellett magyarországi és erdélyi szakfolyóiratokban háromszáznál több dialektológiai, általános nyelvészeti, nyelvelméleti, néprajzi és irodalomtörténeti írását közölték, illetve jelentek meg műfordításai is (főként Heinrich Heine és Nikolaus Lenau lírai művei).

Bár korai halála meggátolta abban, hogy minden szép terve megvalósuljon, máig ő tekinthető a magyar nyelvtudomány egyik legnagyobb alakjának, akinek sokoldalú tevékenysége azóta is a kutatók sokaságát ösztönözte munkára. Rövid életpályája alatt olyan jelentőset alkotott, hogy méltán került fel a neve a debreceni egyetem díszudvarát körbefogó dicsőségtáblák egyikére, a magyar szellemi élet legkiválóbbjai mellé.

Társasági tagságai és elismerései

1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, emellett szintén levelező tagja volt a helsinki Finnugor Társaságnak, illetve 1939 után rendes tagja az Észt Tudós Társaságnak. Munkásságáért 1928-ban a Magyar Nyelvtudományi Társaság Szily-jutalmát, 1940-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia Sámuel–Kölber-díját vehette át.

Tudományos érdemei és emléke előtti tisztelgésük a Magyar Nyelvtudományi Társaság 1972-ben Csűry Bálint-emlékérmet, 1989-ben pedig Csűry Bálint-díjat alapított.

Csűry Bálint- emléktábla

A Csűryt méltatók és népszerűsítők egyik említésre érdemes, román nemzetiségű alakja, Nicolae Bondici, Batiz és Egri volt polgármestere, alapmestersége tanító, akinek jelentős érdemei voltak a Csűry-emléktábla létrehozásában 1992 októberében. Az emléktábla-avatással kapcsolatos ünnepi rendezvényről (1992. október. 4) Gál Éva Emese a Románia Magyar Szóban tudósított "Csűry Bálint-emléktábla avatása Egriben" címmel. A választott idézet nagyon találó, az alkalomhoz méltó: „Nyelvünk őriz meg minket, Hát őrizzük nyelvészeinket!”

Munkássága révén a kis szamosháti település, Egri ismertté vált , Egriben az iskolát az ő tiszteletére nevezték el "Csűry Bálint" Általános Iskolának, valamint a szülőházának az utca nevét is őróla nevezték el. Az iskola udvarát ékesíti Csűry Bálint szobra, amelyről minden évben

Csűry Bálint -szobra

mély tisztelettel megemlékeznek a diákok és az egri gyülekezeti tagok. Az ünnepség a nyelvész születésének és halálának évfordulója alkalmával van minden évben megszervezve, az Egri Református templomban való istentiszteletet követi a Csűry Bálint szülőházán lévő emléktábla megkoszorúzása, majd az azt követő Iskola udvarán álló szobor melletti beszédek elhangzása és a helyi diákok verses-zenei ünnepi műsora és végül koszorúzás zárja az eseményt.

Ugyancsak Csűry Bálint emlékére immár 6. éve kerül megrendezésre a Csűry Bálint Anyanyelvi

Csűry Bálint Általános Iskola

Vetélkedő Egriben, amely keretén belül megemlékeznek Csűry Bálint munkásságáról és a magyar nyelv szépségéről. A verseny az V-VIII. osztályos megye különböző iskolás diákjai számára van meghirdetve, amely fontos hagyománnyá vált a megye oktatási életében. A vetélkedő célja, hogy a diákokban elmélyítse az anyanyelv iránti szeretetet és tiszteletet. [2]

Második alkalommal volt megrendezve Egriben a Bicajon Csűry Bálint nyomdokában nevű biciklis túra, amelyet ügyességi feladatokkal és győztes hirdetéssel tettek izgalmassá. [3]

Főbb művei

  • Teleki József gróf mint nyelvész. Budapest: Athenaeum. 1909. = Nyelvészeti Füzetek,  
  • Az ige. Budapest: Athenaeum. 1910. = Nyelvészeti Füzetek,  
  • A nyelvtudomány ismeretelméleti vizsgálata. Beszterczebánya: Hungária ny. 1913.  
  • A szamosháti nyelvjárás hanglejtésformái. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1925.  
  • Magyar lakodalom: Vőfélykönyv. Kolozsvár: Minerva ny. 1927. = Magyar Nép Könyvtára,  
  • Érintkezésen alapuló névátvitel. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1929.   (1928-ban elhangzott akadémiai székfoglalója)
  • Néprajzi jegyzetek a moldvai magyarokról. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 1930. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 28.  
  • A moldvai csángó igealakok. Budapest: (kiadó nélkül). 1932.  
  • Szamosháti szótár I–II. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1935–1936.  
  • A népnyelvi búvárlat módszere. Budapest: Turul Szövetség. 1936.  
  • Yrjö Wichmann: Wörterbuch des ungarischen Moldauer Nordcsángó- und des Hétfaluer Csángódialektes. Hrsg. von A. Kannisto, B. Csűry. Helsinki: (kiadó nélkül). 1936.  
  • Einführung in die ungarische Sprache. Debrecen: Városi ny. 1937.  
  • Mássalhangzónyúlás, ikerítődés a szamosháti nyelvjárásban. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1937.  
  • A magyar kiejtés kérdése. Budapest: Egyetemi ny. 1939.  
  • A szamosháti nyelvjárás felső nyelvállású magánhangzóinak története. Debrecen: Tisza István Tudományegyetem. 1939.  
  • Adalékok a magyar népnyelv e-é-féle hangjaihoz (Szamoshát, Palócföld). Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság. 1940.   (Kovács Istvánnal)
  • Károlyi Gáspár bibliafordításának nyelvi hatásához. Budapest: Egyetemi ny. 1940.  

Jegyzetek

  1. Kiss Kálmán: EGRI KÖZSÉG Kismonográfia. (Hozzáférés: 2025. január 3.)
  2. Szatmár.ro. (Hozzáférés: 2025. január 4.)
  3. Szatmár.ro. (Hozzáférés: 2025. január 4.)

Források

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 326. o.  
  • Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 548. o. ISBN 963-05-1286-6  
  • Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 213. o. ISBN 963-85773-2-0  
  • Magyarország a XX. században V.: Tudomány – Társadalomtudományok. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. 215. o.
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. 424–425. o. ISBN 963-05-7745-3  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 1197–1198. o. ISBN 963-547-414-8  
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 242–243. o.
  • Kiss Kálmán: EGRI KÖZSÉG Kismonográfia. Főszerk. Dukrét Géza. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2004
  • Kiss Kálmán: CSŰRY BÁLINT ÉS A SZAMOSHÁTI TÁJNYELV. Főszerk. Dukrét Géza. Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság Varadinum Script Kiadó, Nagyvárad, 2015

További információk

Kapcsolódó szócikkek