A csáprágó a csáprágós ízeltlábúak(Chelicerata) fejének elején elhelyezkedő, páros képződmény, ami a fejtoron eredő hat pár végtag közül az elsőből alakult ki. Tudományos neve (chelicera) a görög „rákolló” kifejezésből származik.
Felépítése
A csáprágó alapvetően két ízből:
egy alapízből és az ezen elhelyezkedő
karomízből
áll, de egyes fajoknál háromízű. A karomíz bicska módjára behajtható az alapízbe, és csak a zsákmány magragadása után vágódik ki belőle.
Alakja meglehetősen változatos. Így például a rákszabásúak(Merostomata) csáprágója ollószerű fogókészülék, a pókoké viszont ízelten, karomszerűen végződik. A karomízben általában található egy exokrin méregmirigy is, amiből a méreg kivezető csövön jut ki. A kivezető nyílás a csáprágó csúcsán van.
Funkciója
A ragadozó fajoknál a csáprágó feladata a zsákmány megragadása, megölése, feldarabolása és a szájhoz továbbítása.