Rottmann József (1867–1945) orvos, egyetemi tanár és kolgyári Császár Aranka (1874–1941) gyermekeként született. 1923-ban a Magyar Királyi József Műegyetemen építészmérnökként diplomázott. Pogány Móric és Tőry Emil építészek irodájában készült tervei alapján bővítették a belügyminisztérium épületét 1925–26-ban. Az 1920-as évek végéig főleg nagyobb építkezések művezetését végezte, így a Korb Flóris és Kappéter Géza által tervezett pécsi Erzsébet Tudományegyetem és a szegedi Ferenc József Tudományegyetem, a szolnoki Bábaképző Intézet, a budapesti MÁV Kórház épületein, 1932-ben. Az 1930-as évek végéig és a negyvenes évek elején több kórházat és egészségügyi intézmény terveit készítette el, amelyek közül a Kútvölgyi Úti Oktatókórház kiemelkedik a modern homlokzatkiképzés és a belső térelosztás korszerű megoldásával. Több tervpályázaton és kiállításon szerepelt sikeresen. 1949-ig magánirodát vezetett, Később a Középülettervező Intézet (majd Vállalat), a (KÖZTI) Magasépítési Tervezőcsoport vezetője lett. Ezután főként lakóházak, kultúrházak és ipari épületek tervezésével foglalkozott. Szakcikkei jelentek meg a kórházépítés témájában.
Felesége Osvald Erzsébet volt, akit 1925. november 6-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[3] Gyermekei Elemér, István, Veronika, János és Eszter.[4]