Csák Gyula
Az 1981-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született	1930. január 12. (94 éves) Nyíregyháza
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Forrás Éva (1967–)
Gyermekei	Balázs (1968)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	riport, regény, dráma, elbeszélés, szociográfia
Első műve	Baráti egyetértésben (tudósítás, 1957)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1975) SZOT-díj (1978) Nagy Lajos-díj (1991)

Csák Gyula (Nyíregyháza, 1930. január 12. –) József Attila-díjas (1975) magyar író, szociográfus.

1948-1950 között a debreceni Tiszántúli Néplap szerkesztője volt. 1950-1953 között a Néphadsereg szerkesztőségében dolgozott. 1953-1957 között a Szabad Föld szerkesztője, 1957-1969 között az Élet és Irodalom rovatvezetője volt. 1974-1983 között a Magyar Írószövetség külügyi titkáraként, 1984-1986 között az újdelhi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként működött.

Riporterként "operatív helyzetjelentésével" (Mélytengeri áramlás, 1963) újrateremtette a szociográfia irodalmát. Nyers, realista elbeszéléseiben is sok a publicisztikus, szociografikus elem (A tolvaj és a bírák, 1974; Érzelmeink mély kútja, 1984). Regényeiben a társadalmi korszakváltásnak, benne a parasztság megváltozott helyzetének ábrázolását először hagyományos realista eszközökkel próbálta (Két karácsony között, 1966; Álomzug, 1971), később parabolába hajlottak művei (A legnagyobb sűrűség közepe, 1979; Glemba, 1981; Az őszülés váratlan órája, 1982). Fordított angolból. Színműveit (A nagy kísérlet, 1968; Terézia, 1972; Együtt, egyedül, 1980) fővárosi és különböző vidéki színházak mutatják be.

1967-ben házasságot kötött Forrás Évával. Egy fiuk született, Balázs (1968).

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 5.^[1]

• Tiszta szívvel (1963)
• A nagy kísérlet, avagy ki menjen Afrikába (1970)
• Terézia (1974)
• Együtt egyedül (1977)
• Az őszülés váratlan órája (1983)

• Baráti egyetértésben (tudósítás, 1957)
• Háromszor a tűzvonalban (emlékezés, 1958)
• Augusztusi éjszaka (Landler Jenő regényes életrajza, 1959)
• Mélytengeri áramlás (riportregény, 1963)
• Két karácsony között (regény, 1966)
• A nagy kísérlet (dráma, 1968)
• Ember a kövön (regény, 1969)
• Álomzug (regény, 1971)
• Bontják a kemencéket. Írások a faluról (riport, 1971)
• Terézia (dráma, 1972)
• A tolvaj és a bírák (elbeszélés, 1974)
• Örökzöld (regény, 1975)
• A szikföld sóhaja (szociográfia, 1977)
• A legnagyobb sűrűség közepe (kisregény, 1979)
• Együtt, egyedül (dráma, 1980)
• Glemba (regény, 1981)
• Vadász (gyermekregény, 1981)
• Az őszülés váratlan órája (regény, 1982)
• Érzelmeink mély kútja (válogatott elbeszélések, 1984)
• Vadregényes pusztaság (szociográfia, 1985)
• Közös magány (regény, 1983)
• Szeplőtelen Kelemen (regény, 1986)
• A parasztzsidó (regény, 1990)
• Hallgatag doktor (regény, 1992)
• Lázadás a Vénusz ellen (kisregény, 1994)
• Egy május fejfájára; Hét Krajcár, Bp., 2003
• Vallomás. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Bp., 2006 (Örökségünk)

• A tolvaj és a bírák^[2] (tévéfilm, 1975, rendezteː Gaál Albert)
• A legnagyobb sűrűség közepe (tévéfilm, 1981, rendezteː András Ferenc)
• Vademberek (2001, rendezteː Szurdi Miklós)

• Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1980)
• A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1981)
• A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1993, 1995)
• Szabó Zoltán-díj (2003)

• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Csák Gyula az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Csák Gyula a PORT.hu-n (magyarul)

• A magyar irodalom története 1945–1975
• Kortárs magyar írók
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. január 3.)