A Győzelmi Front támogatásával a 2007. október 28-i elnökválasztáson Cristina Kirchner a szavazatok közel 45%-ával megnyerte az első fordulót, ezzel az Argentin Köztársaság első megválasztott női elnöke lett.
A La Plata Nemzeti Egyetem Társadalom- és Jogtudományi Szakán szerzett jogász diplomát 1976-ban.
Politikai pályafutás
A Santa Cruzi Képviselői Kamara törvényhozójának választották meg 1989-ben. 1993-ban újraválasztották.
Az 1995-ös évtől a Nemzeti Szenátus tagja Santa Cruz tartományt képviselve. A Képviselői Kamara tagja 1997-től, 2001-ben ismét szenátornak választják meg.
A 2005. október 23-i parlamenti választásokon szenátornak választják meg, ez alkalommal Buenos Aires tartományt képviselve. A választásokon a Győzelmi Front - amely az Igazságosság Párt kettészakadása után alakult meg - színeiben indult. A 26 százalékpontos győzelmet az egykori argentin elnök Eduardo Duhalde feleségével, Hilda González de Duhalde-vel szemben szerezte meg.
Elnökjelöltsége
Cristina Kirchner elnöki jelöltségét hivatalosan 2007. július 19-én jelentették be a La Plata város beli Argentin Színházban. Korábban a kormány és az Igazságosság Párt bizonyos tagjai számos alkalommal, mint "elnöki posztra alkalmas politikai kép"-ként emlegették a First Lady-t.
Mind Latin-Amerikában, mind pedig Argentínában az emberi jogok erőteljes képviselőjeként beszélnek róla. A nők politikai aktivitásának teljes mértékű védelmezője. Kapcsolatai vannak többek között Michelle Bachelet chílei elnökasszonnyal, Hillary Clinton amerikai szenátorral, és a 2007-es francia elnökválasztáson vesztes Ségolène Royallal.
A 2007-es elnökválasztási kampány során Cristina Kirchner nem volt hajlandó elnökjelölt riválisaival a nyilvánosság előtt vitázni. A Kirchner-kampány leginkább a Győzelmi Front gyűlésein tartott szónoklatokból állt össze. Az október 28-i elnökválasztás nem hivatalos eredményei alapján Cristina Kirchner a szavazatok közel 45%-t megszerezve nyerte meg az első fordulót. A második helyezett a keresztényszociális Elisa Carrió lett (23%), a harmadik helyet a korábbi gazdasági miniszter, Roberto Lavagna szerezte meg (17%). Az argentin választási törvény értelmében, amennyiben az első fordulóban az egyik jelölt eléri a 45%-os támogatottságot, vagy eléri a 40%-os támogatottságot és a szavazatok 10%-ával megelőzi a második helyezettet, a második fordulóra nem kerül sor.
Cristina Kirchnert december 10-én iktatták be az elnöki pozícióba.
Elnökként
2008 márciusában a Christina Kirchner által vezette kormány egy új, szintezett adórendszert vezetett be a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, megemelve 35%-ról 45%-ra az exportszója - Argentína elsőszámú mezőgazdasági terméke - adótartalmát. A kormány ezen intézkedése március 12-től kezdve országos útlezárásokat váltott ki a mezőgazdasági szövetkezetek támogatásával. A tüntetések eredményeképpen március 25-én edényt verő tüntetők ("cacerolada") ezrei gyülekeztek össze Buenos Aires egyik szimbolikus szobránál, az Obeliszknél és az elnöki palota előtt. A tüntetések az egész országra kiterjedtek. Buenos Airesben, órákkal azután, hogy Kirchner elnökasszony a tüntetések megkezdés után kettő héttel a parasztokat "kiadós" nyereséggel támadta, erőszakos incidensek alakultak ki a kormányt támogató és az azt ellenző tüntetők között.A rendőrséget azzal vádolták, hogy "tudatosan behunyja a szemét" az erőszakos cselekmények előtt.
Április 1-jén a kormány által szervezett demonstráción ezrek vonultak végig Buenos Aires belvárosában a vitatott kormányzati intézkedést és az aktuális politikai vezetést támogatva. Christina Kirchner felszólította a parasztokat, hogy „az ország részeként, és ne az ország birtokosaiként” viselkedjenek.
A spanyol El País napilap felfedte, hogy a tüntetéseket követően az elnökasszony támogatottsága az argentin lakosság körében az elnöki hivatalban eltöltött első naptól kezdve 57,8%-ról 23%-ra „zuhant”. Egy április végi felmérés szerint a lakosság közel 62%-a nem elégedett Kirchner elnökasszony irányításával.
Miután Christina Kirchner nem tudta kezelni a tüntetéseket, többen állítják, hogy a háttérből valójában a férje, Néstor Kirchner irányítja az argentin végrehajtó hatalmat.
Az exportszója adótartalmát emelő törvénytervezetet az argentin törvényhozás alsóháza elfogadta, amely döntésnek következtében a szenátusba került a kezdeményezés. 2008. július 18-án - a tizenöt órás, történelmien hosszú ülés után - a szavazatok aránya megegyezett, a „nem”-ek és az „igen”-ek egyaránt 36 szavazatot kaptak a 72 fős Argentin Szenátusban. Az argentin alkotmány értelmében a szenátusban előállt patthelyzet esetén az állam alelnökének - egyben a szenátus elnökének - a szavazata a döntő. Julio Cobos alelnök argentin idő szerint hajnali 4 óra 25 perckor bejelentette, hogy nem támogatja a kormány által kezdeményezett változásokat, megbuktatva így a szójaexport törvényt. „A történelem majd ítélkezik felettem.” - mondta beszédében Cobos alelnök.
A kongresszusi döntés következtében a négy hónapon keresztül tartó permanens pro- és kontratüntetések befejeződtek, a nyugodtabb pillanatok tértek vissza az argentin társadalom hétköznapjaiba.
2011. december 28-án jelentette be szóvivője, hogy pajzsmirigyrákot állapítottak meg nála.[3]
Christina Kirchner-t 2015. december 10-én váltotta az elnöki székben Mauricio Macri.[4]
Elnöksége után
2017 októberében a félidei választáson bár tartományában csak másodikként végzett, a listás rendszernek köszönhetően szenátori széket nyert el.[5]
2017 decemberében letartóztatási parancsot adtak ki ellene, hazaárulás vádjával. A vádak szerint a Buenos Aires-i zsidó kulturális központ (AMIA) elleni 1994-es robbantásos merénylet kivizsgálását Christina Kirchner tudatosan akadályozta. Emellett hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van ellene.[6][7]