Conan, a barbárRobert E. Howard20. századi író népszerű fantasyhőse. Az említett író számtalan novellát írt róla, ezek a hard fantasy stílust képviselték, melyre jellemző a sötét, barbarisztikus világ, az erőtől duzzadó harcosok, akiknek a legnagyobb ellenségük általában a mágia. Conan maga is a varázslat nagy ellensége.
Conan kalandjait az eredeti Howard-írásokon kívül később megörökítették képregények, és három film is.
Conan: The Dark Axe címmel videójáték is készült a kimmériai barbár kalandjairól, melyben mi magunk alakíthatjuk a nagy harcost.
Conan karaktere
Conan történetei ősi időkben játszódnak, egy Atlantisz elsüllyedése utáni és az ismert ókori civilizációk felemelkedését megelőző, elképzelt világban, a hybóriai korban. Conan magányos harcos (bár sokszor akadnak társai kalandjai során), aki kimmériai barbár lévén idegenként járja a hybóriai világ királyságait, és rendkívüli életpályát fut be. A történetek során látjuk rablóként, zsoldosként, tolvajként, kalózként, hadvezérként (a filmekben ezekhez hozzájön még a rabszolga, majd gladiátor), végül pedig király válik belőle. Nem ismer félelmet, s látszólag fájdalmat sem.
Magyarul megjelent Conan-történetek
Conan történetek fordításainak zöme a '90-es években jelent meg hazánkban. Ennek oka meglehetősen gyakorlati. Ezen regények jogdíj fizetései kötelezettsége akkoriban már lejárt, így szabadon fordíthatóvá váltak bárki számára. A frissen alakult, szűkös kerettel rendelkező magyar fantasy-kiadók így előszeretettel adták ki, aminek köszönhetően számos mű került rövid idő alatt a hazai piacra. Az első önkéntes fordításokat Nemes István író végezte (Kornya Zsolt író lektorálta).
Robert E. Howard írásai
Howard írásai egy kivétellel mind novellák, elbeszélések vagy kisregények. A történeteket nehéz kronológiai sorrendbe állítani, mert nincsenek átutalások az egyes művek között. E tárgyban több szócikk található az angol nyelvű Wikipédián.
A Conan, a barbár című film 1982-ben készült John Milius rendezésében. Készült egy kevésbé sikeres folytatása is, Conan, a pusztító címmel. Mindkét filmben a főszerepet Arnold Schwarzenegger játszotta. A "Conan, a barbár" film érdekessége, hogy a felvételek megkezdése előtt a rendező megkérte Arnoldot, hogy "fogyjon le" egy kicsit mert túl nagydarab és így nem hiteles az átlagemberek számára.
1992 és 1994 között futott egy sorozat Conan The Adventurer címen. 64 részt ért meg. Az 1994-es folytatás, a Conan and the Young Warriors újabb 13 részt adott a sorozathoz
Készítettek egy egész estés adaptációt a Vörös szögek című Conan-kisregényből. Bár a rajzfilm már kész van, a bemutatásával még várnak.
Képregények
A Conan képregények eddig két kiadó gondozásában láttak napvilágot: a Marvel Comics és a Dark Horse Comics. Mindkét kiadó adaptált Robert E. Howard eredeti írásaiból, de sok epizódot minden irodalmi előzmény nélkül vetettek papírra.
Mindezek mellé a Devil's Due kiadó megjelentetett egy paródia sorozatot Barack the Barbarian (Barack, a barbár) címen az amerikai elnök Barack Obama főszereplésévél, aki egy interjúban a Conan képregények gyűjtőjének vallotta magát.[1]
Marvel sorozatok
A Marvel első sorozata a Conan the Barbarian 1970-ben indult. A sorozat hamar sikeres lett, ezért néhány éven belül újabb sorozatok indultak a barbár főszereplésével. Ezek közül a legjelentősebb a Savage Sword of Conan. Ez egy fekete-fehér sorozat volt idősebb olvasóknak, több erőszakkal és némi meztelenséggel a történetekben. Jelentős alkotók voltak: Roy Thomas (író), Barry Smith, John Buscema, Alfredo Alcala (rajzolók).
A két említett sorozat a kilencvenes évek első feléig futott. A kiadó ezután több kísérletet tett a Conan sorozatok újjáélesztésére, de az új magazinok mind tiszavirág életűek lettek.
Howard Conan írásain kívül több más írását is feldolgozták. A főhős és a helyszín megváltoztatásával illesztve be ezeket a sorozatba. Így született meg Vörös Szonja karaktere, amely eredetileg Howard egy történelmi tárgyú művében, a The Shadow of the Vulture-ben szerepelt (Sonya írás móddal). Ez a Conan világába helyezett változat igen népszerű lett. Több képregény- és egy könyvsorozatot is indítottak a főszereplésével, de mozifilm is készült belőle.
Sorozatban
Conan the Barbarian (1970-1993) 275 szám.
Conan the Barbarian Annual (1973-1987) 12 szám.
Savage Tales (1971–1975) Antológia sorozat. Conan csak az első öt számban szerepelt.
The Savage Sword of Conan the Barbarian (1975-1995) 235 szám + 1 annual.
King Conan/Conan the King (1980-1989) 55 szám. A 19-es számtól címet vált.
A Dark Horse kiadó 2004-ben kezdte saját sorozatát, majd 2008-ban új címen újra indította. Ezek a sorozatok nincsenek történeti kapcsolatban az előzőekkel, de a kiadó összegyűjtött formában a Marvel sorozatokat is újra kiadja.
Sorozatban
Conan (2004-2008) 51 szám (0-50 számozva).
Conan the Cimmerian (2008-?) 0-?.
Minisorozatban
Conan And the Jewels of Gwahlur (2005) 3 szám
Conan And the Demons of Khitai (2005-2006) 4 szám
Conan: The Book of Thoth (2006) 4 szám
Conan And the Songs of the Dead (2006) 5 szám
Conan And the Midnight God (2007) 5 szám
Különszámok
Conan And the Daughters of Midora (2004)
Conan Funcom Special (2006) Előzmény a Conan And the Midnight God-hoz