Zenei hagyományokkal rendelkező családban nőtt fel. Nagyanyja ünnepelt énekesnő volt Magyarországon. A hannoveri zenei főiskolán tanult, utóbb Melitta Hirzel(wd) magántanítványa volt Zürichben.[3]
Számos ősbemutatón lépett fel, többek között 1966-ban Hamburgban (Boris Blacher(wd): Zwischenfälle bei einer Notladung), 1972-ben Berlinben (Wolfgang Fortner(wd): Elisabeth Tudor), 1973-ban a Salzburgi Ünnepi Játékokon (Carl Orff: De temporum fine comoedia), 1978. júliusban a müncheni Nemzeti Színházban (Aribert Reimann: Lear).[3][4] A Lear francia bemutatóján is fellépett 1982 novemberében.[7]
Fellépéseit rádiófelvételek és hanglemezek örökítették meg.[3] Játszott a Richard Strauss operáján alapuló Elektracímű filmben (1981).[9]
Az 1981–1982-es évadban Emilia Marty szerepét énekelte Leoš JanáčekA Makropulosz-ügy című operájában. Ezzel a szereppel vonult vissza a színpadról 1983-ban.[3]
↑ abcPaul Suter: Colette Lorand. In Theaterlexikon der Schweiz (TLS) / Dictionnaire du théâtre en Suisse (DTS) / Dizionario Teatrale Svizzero / Lexicon da teater svizzer. Ed. Andreas Kotte. Zürich: Chronos. 2005. II 1129–1130. o. ISBN 978-3-0340-0715-3
↑Margot E. Hoffmann: "Elektra" von Götz Friedrich (nach Richard Strauss). Orpheus, (1982. december 12.) 949–950. o.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Colette Lorand című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.