Coelbren y Beirdd

Coelbren y Beirdd
A Wikimédia Commons tartalmaz Coelbren y Beirdd témájú médiaállományokat.
Dewi Wyn o Eifion (1784–1841) festménye Coelbren y Beirdd írással írt címmel

A Coelbren y Beirdd (angolul: Bards' lot) egy olyan írás, amelyet a tizennyolcadik század végén Edward Williams, irodalmi álnevén Iolo Morganwg alkotott.[1]

Jellemzői

Az ábécé húsz betűből és húsz egyéb, a hosszú magánhangzók leírására alkalmas jelből áll, amelyek leginkább az ókori görög írás jeleire emlékeztetnek. A jeleket négyoldalú fadarabokra lehetett faragni, és az Edward Williams által „peithynen”-nek nevezett keretbe illeszteni. Williams a fából faragott „druida ábécét” bemutatta barátainak illetve tekintélyes személyeknek, és sokakat sikerült meggyőznie a hitelességéről.[2]

Edward Williams fia, Taliesin Williams által írt, 1840-ben röpirat formájában kiadott walesi bárd- és druida-esszé védte az ábécé hitelességét, és 1838-ban megnyerte az Abergavenny Eisteddfod díjat.[3][4]

Taliesin Williams könyve egy másik „bárd ábécéről” szólt, amely a Iolo kéziratokban található, valamint két kézirat címe szerepel a Barddas című könyvben, az egyiknek az alcíme „yn dorredig a chyllell”. Iolo Morganwg szerint ezek eredetileg glamorgan-i bárdok művei voltak, akik kézirataikat a Plas y Fan, a Neath Abbey, a Margam Abbey és a Raglan Könyvtárban őrzött gyűjteményekbe másoltatták, és többek között Meurig Dafydd és Lewys Morgannwg állította össze őket az 1700-as években. A feltételezések szerint ezeket is Edward Dafydd, John Bradford és Llywelyn Siôn írta át. Morganwg azt sugallta, hogy Siôn és Bradford kéziratainak egy részét ő gyűjtötte össze, viszont a többségük, beleértve Lewys Morgannwg összes forrását, elveszett. Ezt a hitelességre vonatkozó állítást számos tudós, például Glyn Cothi Lewis is megkérdőjelezte.[5][6][7][8]

Edward Davies (1756-1831) Celtic Researches (1804) című művében szereplő betűk táblázata:

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Archived copy of "Coelbren y Beirdd – The Bardic Alphabet". [2010. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 26.)
  2. ↑ Jane Williams. A History of Wales: Derived from Authentic Sources. Cambridge University Press, 6–. o. (2010. november 18.). ISBN 978-1-108-02085-5. Hozzáférés ideje: 2012. október 24. 
  3. ↑ Williams, Taliesin., (ab Iolo), Coelbren Y Beirdd; a Welsh Essay on the Bardic Alphabet, W. Rees, Llandovery, 1840.
  4. ↑ Rob Williams. A biographical dictionary of eminent Welshmen., from the earliest times to the present. W. Rees, 536–. o. (1852). Hozzáférés ideje: 2012. október 24. 
  5. ↑ Cambrian Archaeological Association. Archaeologia cambrensis. W. Pickering, 472–. o. (1846). Hozzáférés ideje: 2012. november 8. 
  6. ↑ Lewis (Glyn Cothi). Gwaith Lewis Glyn Cothi: The Poetical Works of Lewis Glyn Cothi, a Celebrated Bard, who Flourished in the Reigns of Henry VI, Edward IV, Richard III, and Henry VII. Hughes, 260–. o. (1837). Hozzáférés ideje: 2012. november 8. 
  7. ↑ Iolo Morganwg. Iolo manuscripts: A selection of ancient Welsh manuscripts, in prose and verse, from the collection made by the late Edward Williams, Iolo Morganwg, for the purpose of forming a continuation of the Myfyrian archaiology; and subsequently proposed as materials for a new history of Wales. W. Rees; sold by Longman and co., London, 10–. o. (1848). Hozzáférés ideje: 2012. október 24. 
  8. ↑ Marion Löffler. The literary and historical legacy of Iolo Morganwg, 1826–1926. University of Wales Press (2007). ISBN 978-0-7083-2113-3. Hozzáférés ideje: 2012. október 24. 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Coelbren y Beirdd című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk