Clio Intézet

A Clio Intézet 2017 decemberében alakult, budapesti székhelyű történelemtudományi intézet.

Profilja

Az intézet kutatásai elsősorban a 20. századi Magyarország erőszaktörténetére fókuszálnak.[1] Az intézet célja, hogy a 20. századi magyar történelem sorsfordító eseményeit és térségbeli összefüggéseit alapos forrásfeltárásra alapozva, megfelelő kritikai érzékkel, közérthetően dolgozza fel és mutassa be.[2] Elsősorban a politikai átmenetek (1918–1921, 1944–1945), a vörös- és fehérterror, a román megszállás, a Horthy-korszak és a második világháború időszakát kutatják.

Kiadványai

A Clio Műhelytanulmányok egy online szaktudományos folyóirat, amelyben a 20. század történetének magyarországi és kárpát-medencei magyar vonatkozású eseményeiről jelennek meg alapkutatásokra épülő tanulmányok.[3] A Clio Kötetek sorozatban szintén alapkutatásokra épülő kismonográfiákat, forráskiadványokat, adattárakat és egyéb segédkönyveket adnak ki online formában.[4]

  • Magyar Endre Lénárd: „A rémuralom készséges szolgája kívánt lenni”? Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24–25.). Clio Kötetek 1.[5]
  • Kóródi Máté: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról 1919. augusztus 3. – 1921. október 23. Clio Kötetek 2.[6]
  • Végső István: Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról. Válogatás a Forradalmi Kormányzótanács elnökének visszaemlékezéseiből. Clio Kötetek 3.[7]
  • Kovács Szabolcs: A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16–17.). Magyarok, románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában. Clio Kötetek 4.[8][9]
  • Tangl Balázs: Iratok Bárdossy László népbírósági peréhez. Clio Kötetek 5.
  • Marosvári Attila: Vérengzés Apátfalván (1919. június 23–24.) Erőszak, ellenállás és megtorlás a román katonai megszállás idején. Clio Kötetek 6.[10]
  • Bajcsi Ildikó: „Ezeknek ki kell kerülni a nemzet vérkeringéséből”. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938–1944). Clio Kötetek 7.
  • Kosztyó Gyula: „A kommunizmusság nagyobb tért nem tudott hódítani". A Tanácsköztársaság története Kárpátalján. Clio Kötetek 8.[11]
  • Marosvári Attila: Erőszak és hatalomátrendeződés Csanád vármegye falvaiban (1918. november – 1919. január). Clio Kötetek 9.
  • Olosz Levente: Narratívák fogságában. A Kasztner-ügyről szóló tudományos és közéleti diskurzusok története. Clio Kötetek 10.[12]

A Múlt és Jövő kiadóval együttműködésben[13] eddig két könyvet jelentettek meg nyomtatásban:

  • A nagysármási zsidók meggyilkolása (1944. szeptember 16-17.) Magyarok románok és zsidók a magyar katonai megszállás időszakában.[14]
  • Bajcsi Ildikó: Nemzethűség és őrségváltás. A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938-1944)

Jegyzetek

  1. ↑ Clio Intézet, Budapest | XX. századi magyar történelem (angol nyelven). cliomaster2017. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  2. ↑ Szilvay Gergely: Történelmi nyomozók – mire készül a Clio Intézet? Mandiner, 2018. április 12.. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  3. ↑ Clio Műhelytanulmányok (angol nyelven). cliomaster2017. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  4. ↑ Clio Kötetek. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  5. ↑ Pethő Tibor: Vörösőr kényszerpályán. Magyar Hang, 2020. augusztus 8.. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  6. ↑ Salamon Konrád: A fehérterror gyilkosságai. Hitel, 2021. július 1.. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  7. ↑ Révész Sándor: Demokrata a diktatúra trónusán. Könyvterasz, 2021. május 11.. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  8. ↑ Horváth Sz. Ferenc: Magyarok, románok és zsidók sorsa a magyar katonai megszállás alatt. Transindex, 2021. június 27.. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  9. ↑ Nagysármási zsidók – egy közösség kiirtása. Transindex, 2021. október 31.. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
  10. ↑ Marosvári Attila: Apátfalva, 1919: lázadás a román megszállás ellen. Telex, 2022. január 9.. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  11. ↑ Így tombolt a Tanácsköztársaság Kárpátalján – új könyv tárgyalja 1919 ismeretlen eseményeit. Mandiner.hu, 2022. június 19.. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  12. ↑ Székelyföldtől Izraelig – Interjú Olosz Leventével. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  13. ↑ Haklik Norbert: Egy kártyázás közben bejelentett tömeggyilkosság krónikája. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
  14. ↑ Magyarosi Sándor: Nagysármás: egy el nem rendelt tömeggyilkosság története. (Hozzáférés: 2023. július 1.)