Claude Louis Berthollet

Claude Louis Berthollet
Született1748. december 9.[1][2][3][4][5]
Talloires[6]
Elhunyt1822. november 6. (73 évesen)[1][7][3][4][5]
Arcueil[6]
Állampolgárságafrancia (1778–)
HázastársaMarie-Marguerite Baur (1779–)
Gyermekeiegy gyermek:
Amédée Barthélemy Berthollet
Foglalkozása
Tisztsége
  • alelnök (Institut d'Égypte)
  • igazgató (1784–, Gobelins Tapestry Manufactory)
  • professzor (1794. december – , École polytechnique)
  • professzor (1795. január – 1795. május, École normale)
  • member of the Sénat conservateur (1799. december 24. – )
  • elnök (1800–1801, Francia Természettudományi Akadémia)
  • Pair of France (1814. június 4. – 1822)
IskoláiTorinói Egyetem (–1768, doktorátus, orvostudomány)
Kitüntetései
  • a Royal Society tagja[8]
  • Grand-croix de l'ordre de la Réunion
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • a francia Becsületrend lovagja (1803. október 2.)[9]
  • a francia Becsületrend főtisztje (1804. június 14.)[9]
Halál okalépfene
Claude Louis Berthollet aláírása
Claude Louis Berthollet aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Louis Berthollet témájú médiaállományokat.

Claude Louis Berthollet, (magyarosan Berthollet Kolozs Lajos) Talloires, 1748. december 9. – Arcueil, 1822. november 6.) francia vegyész.

Életpályája

Kezdetben az orvosi tudományokat tanulta, később kémiára adta magát és e téren halhatatlan érdemeket szerzett magának. A párizsi École normale-ban és a politechnikai iskolában a kémia tanára volt 1794-től.

Díjai, elismerései

1780-ban a Francia Természettudományi Akadémia tagja lett. Később a Becsületrend főtisztjévé nevezték ki. XVIII. Lajos francia király uralkodása idején a pairs-kamara tagja volt.

Kutatási eredményei

Berthollet még a flogisztonelmélet híve volt, de Antoine Lavoisier tanaival megismerkedve, már 1785-ben az akkori új nézeteket magáévá tette. Úgy az elméleti, mint a gyakorlati kémiának igen jelentékeny szolgálatokat tett. Kísérleti vizsgálatokat végzett: ammóniával, kéksavval, kénhidrogénnel, káliumkloráttal, durranó ezüsttel stb. A klór gyakorlati alkalmazását ő ismertette meg. A kémiai rokonság (affinitás) tanulmányozásával is sokat foglalkozott. Számos tartalmas értekezésben ismertette kutatásai eredményét.

Emlékezete

Művei

Nagyobb önálló munkái:

  • Éléments de l'art de la teinture (1791);
  • Recherches sur la loi d'affinité (1807);
  • Essai de statique chimique (1803).

Források

  • A Pallas nagy lexikona
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ [LH//212/28 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  7. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  8. ↑ NA8126
  9. ↑ a b [LH//212/28 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France

Kapcsolódó szócikkek