Cherebo család

A verebélyi Cherebo család[1] egy Bars vármegyei és verebélyi széki egyházi nemes család.

Eredete

Egyik ágából Petri Werebeli alias Cherebo, aki Szatmárban is tevékenykedett, 1562. szeptember 27-én címeres nemeslevelet szerzett.[2] Kihirdették Bars vármegyében 1581. augusztus 31-én.[3] Az 1587-es (?) verebélyi urbariumban Cherebo Tamás szerepel.[4]

1683-ban Cherebo Péter mint nemespanni egyházi nemes esett el a párkányi csatában.[5] 1699-ben Cserebu Mihály volt megerősítve birtokaiban Dicskén és Verebélyen.[6] A 18. század elején Cserebu Péter volt birtokos Dicskén.[7]

1773-ban dicskei Cherebo Erzsébetet, aki Tajnán száraz dajkaként szolgált, lopáson kapták.[8] 1798-ban a nemesdicskeiek panaszkodtak a verebélyi széknél, hogy Cherebo Ignác saját kocsmát nyitott, annak ellenére hogy a helyi közbirtokosság csak egy kocsma tartásában állapodott meg.[9]

Cserebo Mihály verebély széki esküdt 1765-ös monogrammos pecsétjében szablyát tartó oroszlán, sisakdíszben növekvőn.

Neves családtagok

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Cherebo Elemér sírköve Nemesdicskén, az utolsó férfi családtag a faluban.[10]
  • Cserebo Mihály a verebélyi és szentgyörgyi székek esküdtje 1765-ben.[11]
  • Cserebo József 1825-ben Verebély széki edküdt.[12]
  • Cherebo Lajos (1818 körül – 1900), a verebélyi szék főszolgabírája, aljárásbíró.[13] Feleségével együtt Verebélyen volt eltemetve, de sírját felszámolták. Ajándékozással gyarapította a Nyitrai Piarista Főgimnázium régiséggyűjteményét.[14]
  • Cherebó Tódor (1872 körül – 1915. február 4.) járási számellenőr, földbirtokos,[15] 1904-től a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja.[16]
  • Leányágon ebből a családból származik Evarist Czaykowszki (Czaykowszky Evariszt; 1858-1934) pápai kamarás, pozsony-újvárosi plébános, pozsonyi kanonok.[17]
  • Leányágon ebből a családból származik Vörösmarty Géza (1908-1986) helytörténész.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Cserebó, illetve Csarabó formában is előfordulnak
  2. ↑ Cherebo Tódor tulajdonában volt Verebélyen (Kempelen), majd Vörösmarty Géza édesanyjánál Nemesdicskén (Ethey 1941, 276); Áldásy Antal 1942: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 8. kötet, 1826–1909. III. Pótlás a magyarországi címereslevelekhez. Budapest, 518 No. 424.
  3. ↑ Kempelen: Magyar nemes családok; Áldásy 1912. július 13-án Aranyosmaróton kelt hiteles közjegyzői másolat alapján közölte szövegét, mely a Vincze család levéltárában volt.
  4. ↑ Ethey 1941, 273; Vö. UC 45:29, p. 91.; Motesíky Árpád 1993: A verebélyi templom. Új Szó 46/86, 7 (1993. április 14.)
  5. ↑ Bitka pri Parkane (Štúrove) a paňanské obdarované rody v roku 1699 / A párkányi csata és az 1699-es nemespanni adományos családok (2018, poszter)
  6. ↑ Vö. PLE, Protocollaria L Kollonich, 68-70 (Oláh Miklós), 242-254, 258-267. Vö. SAP, Residua Fragmenta, p. 74 Michael Zérébé és Zöröbu
  7. ↑ Ethey 1942, 189.
  8. ↑ SAP 13a, acta 439
  9. ↑ Ethey 1942, 70-71.
  10. ↑ Prágai Magyar Hírlap 17/133, 5 (1938. június 11.) A Cherebó-család gyásza
  11. ↑ SAP 46, fas. 1
  12. ↑ SAP, processus civiles No. 330
  13. ↑ Cherebo Lajos gyászjelentése
  14. ↑ 1888 A Nyitrai Főgimnázium Értesítője 1887, 139.
  15. ↑ Cherebo Tódor gyászjelentése
  16. ↑ Természettudományi Közlöny 36/416, 297 (1904. április 10.)
  17. ↑ knihydominikani.sk; képeslap; Márton-temető Pozsonyban; mariasoft.sk; blumental.sk

Források