Egyik ágából Petri Werebeli alias Cherebo, aki Szatmárban is tevékenykedett, 1562. szeptember 27-én címeres nemeslevelet szerzett.[2] Kihirdették Bars vármegyében 1581. augusztus 31-én.[3] Az 1587-es (?) verebélyi urbariumban Cherebo Tamás szerepel.[4]
1683-ban Cherebo Péter mint nemespanni egyházi nemes esett el a párkányi csatában.[5] 1699-ben Cserebu Mihály volt megerősítve birtokaiban Dicskén és Verebélyen.[6] A 18. század elején Cserebu Péter volt birtokos Dicskén.[7]
1773-ban dicskei Cherebo Erzsébetet, aki Tajnán száraz dajkaként szolgált, lopáson kapták.[8] 1798-ban a nemesdicskeiek panaszkodtak a verebélyi széknél, hogy Cherebo Ignác saját kocsmát nyitott, annak ellenére hogy a helyi közbirtokosság csak egy kocsma tartásában állapodott meg.[9]
Cserebo Mihály verebély széki esküdt 1765-ös monogrammos pecsétjében szablyát tartó oroszlán, sisakdíszben növekvőn.
Neves családtagok
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Cserebo Mihály a verebélyi és szentgyörgyi székek esküdtje 1765-ben.[11]
Cserebo József 1825-ben Verebély széki edküdt.[12]
Cherebo Lajos (1818 körül – 1900), a verebélyi szék főszolgabírája, aljárásbíró.[13] Feleségével együtt Verebélyen volt eltemetve, de sírját felszámolták. Ajándékozással gyarapította a Nyitrai Piarista Főgimnázium régiséggyűjteményét.[14]
Leányágon ebből a családból származik Evarist Czaykowszki (Czaykowszky Evariszt; 1858-1934) pápai kamarás, pozsony-újvárosi plébános, pozsonyi kanonok.[17]
Leányágon ebből a családból származik Vörösmarty Géza (1908-1986) helytörténész.
↑Cserebó, illetve Csarabó formában is előfordulnak
↑Cherebo Tódor tulajdonában volt Verebélyen (Kempelen), majd Vörösmarty Géza édesanyjánál Nemesdicskén (Ethey 1941, 276); Áldásy Antal 1942: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 8. kötet, 1826–1909. III. Pótlás a magyarországi címereslevelekhez. Budapest, 518 No. 424.
↑Kempelen: Magyar nemes családok; Áldásy 1912. július 13-án Aranyosmaróton kelt hiteles közjegyzői másolat alapján közölte szövegét, mely a Vincze család levéltárában volt.