Charles de Montalembert (teljes nevén: Charles Forbes Comte de Montalembert) (London, 1810. április 15. – Párizs, 1870. március 13.) francia publicista, politikus, az MTA kültagja.
Életpályája
Ifjú korában a szabadságért lelkesedett és Lamennais katolikus forradalmi lapjának (L’Avenir, 1830) volt a munkatársa, majd megalapította a Correspondant című lapot. Az 1848. februári forradalommal kibékülve, beválasztatta magát az alkotmányos nemzetgyűlésbe. Kezdetben a mérsékelt köztársaságiakhoz csatlakozott, de csakhamar a reakció pártjára állt. Az államcsíny után egy ideig III. Napóleont támogatta, aztán ellenzéki lett, de 1857-ben kimaradt a választásokból. ezóta kizárólag irodalommal foglalkozott, bár kevesebb sikerrel, mint a politikával, ahol szónoki tehetségével nagy sikereket ért el. A Francia Akadémia 1851-ben rendes, a Magyar Tudományos Akadémia pedig 1858-ban kültagjává választotta.
Művei
Összes műveit (Párizs, 1861-68, 9 kötet), maga Montalambert rendezte sajtó alá; köztük magyar vonatkozású:
Histoire de Sainte Élisabeth, reine de Hongrie (Párizs, 1836)
Monuments de l'histoire de Sainte Élisabeth de Hongrie (uo. 1838)
Abrégé de l'histoire de Sainte Élisabeth de Hongrie (uo. 1841)
Halála után jelent meg: Lettres à un ami de collège (uo. 1873)
Magyarul
Egy gyászoló nemzet. Lengyelhon 1861-ben; ford. Szabó Mihály; Bába Ny., Szeged, 1863
Szabad egyház a szabad államban; ford. Matkovich Pál; Emich, Pest, 1864
Árpád-házi Szent Erzsébet türingiai hercegné élete; ford. Havas István; Új Ember, Bp., 2006