Ez a szócikk vagy bekezdés egy nemrég befejezett, jelenleg zajló, a közeljövőben induló, vagy tervezett űrexpedícióról szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 26.

Chandra űrtávcső
A Chandra űrtávcső elhelyezése az űrrepülőgépben
Ország	Egyesült Államok
Űrügynökség	NASA, SAO
Gyártó	TRW Inc. Eastman Kodak Ball Aerospace & Technologies
Típus	csillagászati
Küldetés
Indítás dátuma	1999. július 23.
Indítás helye	Kennedy Űrközpont
Hordozórakéta	Columbia, STS–93
Tömeg	4800 kg
Pályaelemek
Pálya	highly elliptical orbit
Periódus	64 óra 18 perc
COSPAR azonosító	1999-040B
SCN	25867
Sablon • Wikidata • Segítség

A Chandra űrtávcső (angolul: Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat harmadik tagja. Nevét a csillagász Subrahmanyan Chandrasekhar-ról kapta. A tervezési szakaszban AXAF-nak nevezték (Adavanced X-ray Astrophysics Facility). 1999. július 23-án bocsátották fel az STS–93 küldetés során a Columbia űrrepülőgéppel. Eddig ez a legnagyobb műhold, amelyet űrrepülőgéppel indítottak.

A Chandra a harmadik abban a négytagú sorozatban, amelyet a NASA a „Nagy Obszervatóriumok” program keretében tervezett. Az először felbocsátott objektum a Hubble űrtávcső (látható fény tartománya), a második a Compton űrtávcső (gamma tartomány) volt. A Spitzer űrtávcsővel (infravörös tartomány) lett teljes a program. A műhold üzemeltetése és vezérlése a Smithsonian Astrophysical Observatory feladata.

A Chandra műszerei:

• egy négyszeres Wolter-távcső
• két transzmissziórács-spektrométer LETGS (Low Energy Transmission Gratings Spectrometer)
• egy HETGS (High Energy Transmission Grating Spectrometer).
• emellett még van egy képalkotó spektrometria (ACIS, Advanced CCD Imaging Spectrometer) is.

A Chandra távcsöveinek felbontása 0,5 ívmásodperc, amely jelentősen nagyobb, mint az eddigi misszióké. Összehasonlításképpen a tudományosan nagyon sikeresen működő ROSAT röntgenműhold felbontása 4 ívmásodperc volt.

Ellipszis pályán kering a Föld körül, melynek földtávolpontja 133 ezer kilométer magasan van a földfelszín felett (több mint egyharmad Föld-Hold távolságnyira. A földközelpontja 16 ezer km magasan van. Egy keringést 64 óra és 18 perc alatt tesz meg.

Aktuális helyzete megnézhető itt: http://chandra.harvard.edu/about/whereis.html

A Chandra műhold felépítése jól megérthető az alábbi oldalról elérhető Flash animációval (Chandra Interactive Feature link).

A műhold energiáját két napelemtábla szolgáltatja, melyek 2 kilowatt energiát termelnek. A napelemekkel együtt a műhold 19,5 méter széles.

Megfigyelhetőek a Rák-köd pulzára körüli gyűrűk, gomolyagok és jetek rövid időtartamú változásai az alábbi mozgóképeken. Összevethetőek a Chandra (röntgen) és a Hubble űrtávcső (optikai) képei.

Felfedezte a műhold, hogy az NGC 6240 galaxis magjában nem egy fekete lyuk található, hanem kettő kering egymás körül egymástól 3000 fényévre. Ezek néhány százmillió év múlva egyesülnek majd, amit a galaxis túl fog élni (fotók).

Vizsgálja továbbá a galaxisunk középpontjában elhelyezkedő nagy tömegű fekete lyukat, a Sagittarius A-t; a galaxisunk jeteket kibocsátó csillagméretű fekete lyukját, az XTE J1550-et; a Mars felső légkörében keletkező röntgen-sugárzást; Tycho Brahe szupernóvájának maradványát és sok egyebet.

• 
  A Chandra űrtávcső első felvétele a Cas A szupernóva-maradványról
• 
  A Chandra űrtávcső és a Hubble űrtávcső egyesített felvétele a Rák-ködről
• 
  A Mars röntgensugárzása
• 
  Fekete lyukból induló röntgensugárzások

• Chandra honlap (angol)
• Chandra X-ray Center (angol) Erről az oldalról műhold adatainak kiértékelését segítő program is letölthető
• Chandra (AXAF) a Max Planck Intézetben (német)
• Szabados László: Mit lát a röntgenszemű Chandra? (Természet Világa, 2000)
• Chandra galéria