A matematika, azon belül a transzcendenciaelmélet területén a C10Champernowne-állandó egy transzcendensvalósállandó, aminek a tízes számrendszerbeli kifejtése fontos tulajdonságokkal rendelkezik. Nevét David Champernowne közgazdász-matematikusról kapta, aki még egyetemistaként cikket jelentetett meg róla 1933-ban.
Tízes számrendszerban a számot az egymást követő természetes számok egymás után írásával állítjuk elő:
C10 = 0,12345678910111213141516… (A033307 sorozat az OEIS-ben).
Hasonló módon más számrendszerekben is elő lehet állítani Champernowne-állandókat, lásd például:
C2 = 0,11011100101110111… 2
C3 = 0,12101112202122… 3.
A Champernowne-konstans pontosan kifejezhető végtelen sor formájában:
és ez a sor általánosítható tetszőleges b számrendszerre, ha a képletben a 10-et, illetve a 9-et b-re, illetve b − 1-re cseréljük.
A Champernowne-szó vagy Barbier-szó alatt a Ck számjegyeinek sorozata értendő.[1][2]
Normalitás
Egy xvalós szám akkor normális, ha számjegyei minden számrendszerben egyenletes eloszlásúak: minden számjegy egyforma valószínűséggel fordul elő, minden számjegypáros, számjegyhármas stb. egyforma valószínűséggel fordul elő; x adott b számrendszerben normális, ha számjegyei b számrendszerben felírva egyenletes eloszlást követnek.
Ha számjegyek láncolatát [a0,a1,...]-vel jelöljük, egy normális számnál arra számítunk, hogy tízes számrendszerben a [0],[1],[2],...,[9] mindegyike 1/10 valószínűséggel, a [0,0],[0,1],...,[9,8],[9,9] 1/100 valószínűséggel jelentkezne.
Champernowne bebizonyította, hogy tízes számrendszerben normális, bár előfordulhat, hogy más számrendszerekben nem az.[3]
A lánctörtbe fejtéskor kapott tagok rendkívül kiszámíthatatlanul viselkednek, az egészen kicsi tagok között meglepetésszerűen hatalmas nagyok is megjelennek. Például tízes számrendszerben:
A sorozat 19. eleme 166 jegyű, a következő igen nagy tag, a 41. pedig 2504 számjegyből áll. Az ilyen óriási méretű tagok megjelenése másként megfogalmazva azt jelenti, hogy az órási méretű tagok előtti számok a Champernowne-állandó kivételesen jó diofantikus approximációját adták. Például a negyedik nevezőnél elvágva a részösszeget kapjuk, ami mintegy 1 · 10−9 hibataggal közelíti a Champernowne-állandót, míg a 18. nevezőnél elvágva:
ami a Champernowne-állandót kb. 9 · 10−190 hibával közelíti.
Factor complexity, Combinatorics, automata, and number theory, Encyclopedia of Mathematics and its Applications. Cambridge: Cambridge University Press, 163–247. o. (2010). ISBN 978-0-521-51597-9